ellenére, hogy egészen más megközelítésből indulnak ki. A társadalomtudo¬
mányok elfogulatlan alapállásával egybecseng a pluralista vallásteológia saját
vallásból kiinduló, de a többit az igazságkeresés vonatkozásában egyenértékűnek
tartó alapállásával.
Mint minden más alapvető fogalmi rendszer, ez is számos vitát váltott ki,
s a legkülönbözőbb módon és módosításokkal vált mégis alapvetővé a XX.
század nyolcvanas éveitől napjainkig. A következőkben röviden bemutatom a
vallások teológiai tárgyalásmódjának három lehetséges modelljét. Úgy vélem
mindhárom hozzáállási modell elemző eszköze lehet a sokféle sokféleséggel
kapcsolatos vallási, egyházi, teológiai álláspontok rendszerezésének.
Az inkluzivista vallásteológiai álláspont lényege, a kereszténység kiemelt üdv¬
jelentőségének a fenntartása anélkül, hogy más vallások követői az üdvösség¬
ből eleve ki lennének zárva. Ezen álláspont alapján az a teológiai konstrukció
áll, amely szerint valamiképpen - s ennek hogyanja igen sokféle lehet — más
vallásokban is megjelenik a kereszténységben teljes üdvösség-lehetőség, más
vallások követői pedig valamilyen (implicit) módon a keresztény tanításra vagy
valamelyik keresztény egyházra igent mondanak, anélkül, hogy ezt kifejezetten
ezekre vonatkozóan jelentenék ki. Ezt az inkluzivista álláspontot vitatja az
exkluzivista álláspont, amelyre alább mindjárt kitérek. Éppen azon a ponton
támadja, ahol ennek lényege van: a keresztény igazság, a Krisztusban nyerhető
üdvösség, az egyház lényegi szerepének relativizálása és a misszió teológiai
megalapozottságának elégtelensége. Természetesen az egész teológiai vitában
a Biblia számos jelentős verse kulcsszerepet játszik, s minden vitatkozó fél
szívesen hivatkozik pozíciójának biblikus megalapozottságára, és vitatja el
értelemszerűen a másik fél biblia-értelmezésének helyességét. Amellett, hogy
a Biblia olyan gazdag és olyan sokrétű mű, hogy abból mindenre és mindennek
az ellenkezőjére is lehet érvet találni, a bibliaértelmezések sokfélesége még za¬
varba ejtőbb. Ebből az okból kifolyólag itt elég azt megállapítani, hogy a bibliai
megalapozottság tekintetében a vitázó felek egyaránt igényesek és szenzibilisek,
ám a felfogások tisztázása és értékelése szempontjából fontosabb azok teológiai
logikájának figyelemmel kísérése, hiszen ezek határozzák meg a bibliai helyek
magyarázatának irányát is.
Az inkluzív vallásteológiai véleményt pluralista vallásteológiai szempont¬
bólis számos kritika éri, melyek közül talán a legjelentősebbeket elégséges itt
megjeleníteni. Az első hallásra meggyőzőnek és perdöntőnek tűnő felvetés
Hans Küng nevéhez kötődik. Küng már Rahner , anonim keresztény" teológi¬