Oldal 19 [19]
OCR
Sokféle sokféleség 17 lecserélése áll. Ennél azonban nem kevéssé lényeges a vallási sokféleséget abból a szempontból is vizsgálni, hogy milyen módon járulhat hozzá a társadalmi együttéléshez, annak demokratikus keretei között. Az utóbbi egy-két évtizedben ugyanis, nemcsak Amerikában, hanem Indiában vagy a KKE-i országok közül többenis azt tapasztalhattuk, hogy a vallások társadalmi jelentősége, befolyása növekszik, dacára annak, hogy a személyes vallásosság foka csökkenőben. A vallás társadalmi jelenléte és jelentősége újra eleven szakmai és társadalmi viták tárgya. Ezekben egy sereg olyan kérdés és összefüggés merül fel, melyeknek megfelelő és árnyalt tárgyalása kulcsfontosságú a konvivencia szempontjából. E kérdések közé tartozik, többek között az, hogy a vallás és a vallási közösségek milyen alkotmányos és politikai viszonyban legyenek a kormányokkal, milyen garanciákat kapjanak működésükhöz, milyen elfogadható illetékességekkel rendelkezhessenek a közügyek tekintetében. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az a társadalmi szerződés, amelynek egyik első megfogalmazását Rousseau publikálta 1762-ben (Rousseau 1910), majd számos filozófiai és politikai műben a benne foglalt elveket vitatták, továbbfejlesztették, nos ez a társadalmi szerződés, vagy ahogyan az eredeti publikáció címének a másik fele tartalmazza, a politikai jogok elvei, számos okból újra vitathatóvá vált. Benne pedig a vallásra és a vallási közösségekre vonatkozó elvek szintúgy. Olyan globális, kontinentális és regionális kihívások, sőt krízisek jelentek meg, hogy azok megrendítették a demokráciának és az emberi jogoknak a magától értetődő alapjait. És ennek következtében vagy ezzel párhuzamosan a társadalom vallási dimenziójára vonatkozóan is új vagy régi-új kérdések merültek fel. A legtöbbet vitatott és a legnagyobb sajtónyilvánosságot élvező vallással kapcsolatos téma a vallási közösségek, egyházak és a kormányok viszonya, illetve a vallási szereplők részvétele a választási kampányokban. Legalább ennyire, ha nem még inkább lényeges, hogy a vallások milyen módon és mértékben tudnak hozzájárulni a közjóhoz, a társadalmi egyenlőtlenségek leküzdéséhez, az emberi méltóság megőrzéséhez vagy a nemzeti identitás megerősítéséhez. Egyszóval sokkal többről és egészen másról van szó, mint kormány- vagy pártpolitikáról, nevezetesen az emberi együttélés jelenleg legsúlyosabb kríziseihez való hozzáállásról. Minthogy a vallásokról és a világnézetekről a sokféle sokféleség alapján gondolkodhatunk helyesen, ezért az említett alapkérdésekkel kapcsolatos gondolatmenetekben a vallás vallási sokféleségként lehet csak jelen. A vallási közösségek különbözőségei, pluralizmusa beágyazódik a társadalmi pluralizmusba, annak egyik dimenzióját jelenti. Ennek figyelembevételével a vallási közösségek sokféleségét onnan nézve is vizsgálhatjuk, hogy a társadalmi sokféleség hogyan jelenik meg bennük, és onnan nézve is, hogy a vallási közösségek hogyan járulnak hozzá a társadalmi pluralizmus fenntartásához és elevenségéhez. Ez a két megközelítés szorosan összefügg. Aláhúzására pedig
