Oldal 180 [180]
OCR
NÁRAY-SZABÓ GÁBOR kémiai tulajdonsággal rendelkeznek. Kicsi agőznyomásuk, nem mérgezők, szagtalanok és biológiailag könnyen lebonthatók. Ujabban fontos szerepet játszanak a kozmetikai iparban, és gyakran használják őket élelmiszerek és takarmányok előállításánál. 2.4.3.4 Minimális energiafelhasználás Kézenfekvő alapelv a zöld kémiában, hogy a reakciók tervezésénél az energiafelhasználás csökkentésére kell törekedni. Nem feltétlenül a kémiai reakciók igénylik jelentős mennyiségű energia befektetését, erre főként az alkalmazott oldószer eltávolításához vagy másikra cseréléséhez van szükség. Ugyancsak energiát igényel a szennyező anyagok eltavolitása, amelyekből viszont kevesebb keletkezik, ha törekszünk arra, hogy minimális hulladék keletkezzék, törekszünk az atomhatékonyságra, és biztonságos anyagokat használunk (Id. fent). 2.4.3.5 Megújuló alapanyagok használata Jelenleg az emberiség energiaszükségletének, valamint a szénalapú vegyszereknek döntő része fosszilis forrásokból származik. Jelentős a nyersanyagtartalék, kőolaj esetében ezt 2019-ben 1734 milliárd hordóra becsülték, 1999-ben csak 1277 milliárd hordó volt, folyamatosan növekedik (BP, 2020), bár előbb-utóbb el fog fogyni. Noha elegendő a nyersanyag-utánpótlás, a szén-dioxid-kibocsátás megfékezése érdekében a kutatók nagy erőfeszítéseket tesznek a szénalapú nyersanyagok megújulókkal való helyettesítésére. A vízi energia, a szél és a fotovoltaikus energia harminc éve jön szóba mint reális alternatíva, a vegyipar számára pedig a biomassza mint mindenütt könnyen fellelhető alapanyag jelentheti a megoldást. Látható, hogy a hatalmas mennyiségű ismeret birtokában egyre inkább visszatérünk a természetes megoldásokhoz, amelyek szervesen ráépülnek a régiekre. A zöld kémia egyik alapelve is ezt veszi figyelembe: hacsak lehet, megújuló alapanyagokból kell kiindulni a vegyipari folyamatok tervezése során. A Föld gyorsan növekvő népességének igényeit jelenleg a megfelelő nyersanyagforrások túlzott használatával tudják csak kielégíteni, ez mára súlyos ellentmondásokhoz vezetett. Kiderült, hogy az energia termelése és a szénalapú vegyipari termékek előállítása biomasszából nem versenyképes. Emellett a biomassza iránti megnövekedett igény növeli 178
