Oldal 169 [169]
OCR
2.3 Ipari ökológia és körforgásos gazdaság műanyagokat, vagyis a polimereket elemi molekulákká, monomerekké lebontani annak érdekében, hogy feldolgozás után újra ,új" műanyag készülhessen belőlük, megtakarítva a friss nyersanyagot. Utóbbi téren Magyarországon a Pannon Egyetem és a MOL kutatói (Miskolczi et al., 2017) közösen nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeket értek már el. Lendületet adhat a körforgásos gazdaság terjedésének a megfelelő ösztönzés. A svéd kormány adóengedményekkel segíti a használati időt növelő szolgáltatást, legyen az cipő, roller vagy háztartási gép javítása. Nem kell kidobni és újat vásárolni a régi vagy elromlott dolgok helyett. A fenntarthatóság iránti igény hazai előfutárának , A fáknak és erdőknek neveléséről és megtartásáról" szóló, Mária Terézia királynő által a Magyar Királyság részére 1769. december 22-én kiadott Erdőrendtartást tekintik. Ebben írták elő, hogy az erdőket — akkori szóhasználattal — fartamosan kell művelni. A királynő érdeme, hogy a jogszabállyal egyidejűleg külön iskolákat alapított az erdészeti ismeretek oktatására. Ennek példája nyomán lenne hasznos ma a különböző szintű iskolákban oktatni a körforgásosra tervezés ismereteit. A jó hír, hogy egyetemi szinten — egy sokmilliárdos terv keretében — ezzel fog foglalkozni az új nagykanizsai Körforgásos Gazdaság Iudományos Központja. 2.3.4 Összegzés A termelés hatékonyságának növekedése és a Föld népességének gyarapodása egyforma mértékben járult hozzá a gazdaság exponenciális növekedéséhez (Piketty, 2015), ahhoz a jelenséghez, amit Will Steffen — az antropocén földtörténeti kor bevezetésének lelkes híve — a nagy felgyorsulásként jellemzett. Cikkében (Steffen, 2011) az emberiség és környezete 24 fontosnak tartott paraméterét (népesség, GDP, műtrágya-felhasználás, járművek száma, légköri CO, - és N 0-koncentráció stb.) ábrákon mutatta be (lásd 1.3.1 fejezet), és ezek — különösen a második világháborút követő időszakra nézve — egytől egyig exponenciális jelleget mutattak. Annak a ténynek a bemutatására, hogy sokan vagyunk, sokat fogyasztunk, és sokat hajigálunk el, az említett fontos paraméterek mellett többféle kombinált mérőszámot is bevezettek. Egyik ilyen a Föld eltartóképességének szemléletes megjelenítésére szolgáló ökológiai lábnyom. Ez a mutatószám összehasonlítja az emberiség természet iránti erőforrás- és hulladékelnyelőkapacitás-igényét azzal, amit bolygónk nyújtani képes (Wackernagel-Rees, 1996). A legutóbbi, 2016. évi adatok (Global 167
