Oldal 169 [169]
2.3 Ipari ökológia és körforgásos gazdaság
műanyagokat, vagyis a polimereket elemi molekulákká, monomerekké
lebontani annak érdekében, hogy feldolgozás után újra ,új" műanyag
készülhessen belőlük, megtakarítva a friss nyersanyagot. Utóbbi téren
Magyarországon a Pannon Egyetem és a MOL kutatói (Miskolczi et
al., 2017) közösen nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeket
értek már el.
Lendületet adhat a körforgásos gazdaság terjedésének a megfelelő
ösztönzés. A svéd kormány adóengedményekkel segíti a használati időt
növelő szolgáltatást, legyen az cipő, roller vagy háztartási gép javítása.
Nem kell kidobni és újat vásárolni a régi vagy elromlott dolgok helyett.
A fenntarthatóság iránti igény hazai előfutárának , A fáknak és er¬
dőknek neveléséről és megtartásáról" szóló, Mária Terézia királynő által
a Magyar Királyság részére 1769. december 22-én kiadott Erdőrendtar¬
tást tekintik. Ebben írták elő, hogy az erdőket — akkori szóhasználattal
— fartamosan kell művelni. A királynő érdeme, hogy a jogszabállyal
egyidejűleg külön iskolákat alapított az erdészeti ismeretek oktatására.
Ennek példája nyomán lenne hasznos ma a különböző szintű iskolák¬
ban oktatni a körforgásosra tervezés ismereteit. A jó hír, hogy egyetemi
szinten — egy sokmilliárdos terv keretében — ezzel fog foglalkozni az új
nagykanizsai Körforgásos Gazdaság Iudományos Központja.
2.3.4 Összegzés
A termelés hatékonyságának növekedése és a Föld népességének gyara¬
podása egyforma mértékben járult hozzá a gazdaság exponenciális nö¬
vekedéséhez (Piketty, 2015), ahhoz a jelenséghez, amit Will Steffen — az
antropocén földtörténeti kor bevezetésének lelkes híve — a nagy felgyorsu¬
lásként jellemzett. Cikkében (Steffen, 2011) az emberiség és környezete
24 fontosnak tartott paraméterét (népesség, GDP, műtrágya-felhasználás,
járművek száma, légköri CO, - és N 0-koncentráció stb.) ábrákon mu¬
tatta be (lásd 1.3.1 fejezet), és ezek — különösen a második világháborút
követő időszakra nézve — egytől egyig exponenciális jelleget mutattak.
Annak a ténynek a bemutatására, hogy sokan vagyunk, sokat fogyasz¬
tunk, és sokat hajigálunk el, az említett fontos paraméterek mellett több¬
féle kombinált mérőszámot is bevezettek. Egyik ilyen a Föld eltartó¬
képességének szemléletes megjelenítésére szolgáló ökológiai lábnyom.
Ez a mutatószám összehasonlítja az emberiség természet iránti erőfor¬
rás- és hulladékelnyelőkapacitás-igényét azzal, amit bolygónk nyújtani
képes (Wackernagel-Rees, 1996). A legutóbbi, 2016. évi adatok (Global
167