A körforgásos gazdaságban a termékeket az újrahasználat, szétszere¬
lés és felújítás, illetve újrahasznosítás megkönnyítésére tervezik, azzal a
felfogással, hogy az elhasznált termékekből visszanyert hatalmas meny¬
nyiségű anyag újrafelhasználása legyen a gazdasági növekedés alapja,
ne pedig az új erőforrások kitermelése. A körforgásos gazdaságban cél,
hogy a termékeket, alkatrészeket és anyagokat mindig a hasznosságuk
és értékük legmagasabb szintjén tartsák meg a gazdaságon belül, meg¬
különböztetve a technikai és a biológiai ciklust.
A biológiai ciklus az, amelyen keresztül a biológiai tápanyagok hely¬
reállnak a bioszférában olyan módon, hogy újjáépül a természeti tőke, és
lehetővé válik a megújuló erőforrások regenerációja. Fontos törekvés az
is, hogy a fogyó anyagok összetételét a technikai helyett inkább a bio¬
lógiai anyagok képviseljék, és hogy az értékes nyersanyagokat kinyerve,
ezeket különböző lépcsőzetes módon használják, és végül tápanyaguk
visszakerüljön a bioszférába, hangsúlyozva a helyreállító jelleget.
A biológiai hurok kihívásaira az építészek és mérnökök válaszoltak
egy 84 méter magas, 18 emeletes fa felhőkarcoló megépítésével a norvé¬
giai Brumunddalban és a Toyota Setsunával, egy olyan autóval, amelyik
csaknem tisztán fából készült (Nex Scientist, 2019).
A pillangó-diagram jobb oldalán kék színnel ábrázolt műszaki anyagok
nem léphetnek be újra a környezetbe. Ezeknek az anyagoknak, a fémek¬
nek, a műanyagoknak és a szintetikus vegyi anyagoknak folyamatosan
körbe kell járniuk a rendszerben annak érdekében, hogy értéküket meg
lehessen tartani és visszaszerezni.
A szűkebb körök viszonylag jobban képesek helyettesíteni az érintet¬
len anyagokat. Ez az, amikor a termék, alkatrész vagy anyag gazdaságba
való begyűjtésének, újrafeldolgozásának és visszajuttatásának költségei
alacsonyabbak, mint a lineáris alternatíva, beleértve az élettartam végi