Az anyagok teljes körfolyamatú hasznosítása a , bölcsőtől a bölcsőig"
elképzelés. Kidolgozása és népszerűsítése Braungart és McDonough
nevéhez fűződik. , Képzelj el egy világot, amelyben az összes dolog,
amit készítünk, használunk és fogyasztunk, tápanyag a természet és
az ipar számára egy olyan világban, ahol a növekedés jó, az emberi te¬
vékenység kellemes és az ökológiai lábnyomot csökkenti" — írták, ami
egyszerre hasonlít az ipari ökológia és a körforgásos gazdaság gondola¬
taihoz (McDonough-Braungart, 2002).
Az ipari szimbiózis és egyben az ipari ökológiai rendszerek tanköny¬
vi példája, a dániai Kalundborg város ipari parkjában együttműködő
olajfinomító és erőmű, a hozzájuk kapcsolódó távfűtőmű, gyógyszer¬
gyár, gipszkartongyár, halgazdaság és néhány más kisebb létesítmény
az 1970 és "80 közötti időszakban alakult ki. Magyarországon már ezt
megelőzően teljesen hasonló módon működött együtt Százhalombattán
a Dunai Finomító és a Dunai Erőmű. Ez a hazai, korai ipari szimbiózis
felbomlott. Az okok között a technikai haladás, a környezetvédelmi
szabályozás szigorodása, a kölcsönös hasznok elenyészése egyaránt sze¬
repelt (Bezegh et al., 2013).
Az ipari ökológia csak részleges sikert ért el, mert egyrészt túlsá¬
gosan megmaradt akadémiai berkekben, másrészt a hulladékáramokat
szabályozó szigorú jogi korlátok akadályozták. Hiányoztak továbbá a
gazdasági szereplők együttműködését segítő, bizalomerősítő eszközök.
A körforgásos gazdaság annyiban más és fejlettebb az ipari ökológiához
és a korábbi hasonló szándékú elképzelésekhez képest, hogy tovább lép
a termelő vállalatoknak a fenntarthatóságot célzó együttműködésén, és
a gazdaság valamennyi szereplőjét, tehát a fogyasztókat is az együtt¬
működés részévé teszi. Ezt erősíti a , kiterjesztett termelői felelősség"
elve, ami a gyártókat gyakorlatilag kötelezi hulladékká vált termékeik
visszavételére.
Az EU a tagállamok részére már a 90-es évek végén — a 2008/98/
EC Direktívában, az ún. , Kiterjesztett gyártói felelősség" szellemében
- elöirta, hogy az üjrahasznälatnak, az újrafeldolgozásnak és a hulladék
keletkezésének megelőzése érdekében hozzanak intézkedéseket, ösztö¬
nözve a többször használható, műszakilag tartós, hulladékká válásuk
után megfelelően és biztonságosan hasznosítható és környezetbarát mó¬
don ártalmatlanítható termékek fejlesztését, gyártását és értékesítését.
Ez legtöbbször azt jelentette, hogy a hulladékbegyűjtés és újrafeldol¬
gozás költségeit (a felelősséget) az önkormányzatoktól áthárították a
termelőkre. Nagyrészt az anyagok újrafeldolgozásának javítására ösz¬
szpontosítottak, ami a körforgásos gazdaság szempontjából , utolsó le¬