Page 124 [124]
OCR
RÉVAI MÁTYÁS 7. A mintázatoktól haladj a részletek felé! 8. Integrälj, ne szegregälj! 9. Használj kicsi és lassú megoldásokat! 10. Használd és értékeld a diverzitást! 11. Használd és értékeld a széleket! 12. Reagálj, és használd kreatívan a változásokat! Jelen tanulmány határait meghaladja, hogy mindegyik alapelvet részletesen bemutassam, de a tervezéshez elengedhetetlenül szükséges ítélkezésmentes megfigyelésről mindenképp érdemes többet tudni. Amikor szembetaláljuk magunkat egy problémával, akkor hajlamosak vagyunk nagyon gyorsan megoldást keresni rá. Azonban a permakultúra elvei szerint időt kell hagynunk a helyzet alapos megfigyelésére (ez természetesen havária esetén nem érvényes!). A jelenben kell megfigyelnünk a dolgok állását, anélkül hogy a múlton töprengenénk vagy a jövőt szövögetnénk. Macnamara azt javasolja, hogy , gyermeki nyitottsággal" figyeljük meg a rendszert, amelyet változtatni szeretnénk. Ezt a készséget sokan nagyon nehéznek találják, hiszen — a mai ingerdús világban különösen — agyunk nem tud mit kezdeni a semmittevéssel és a csendes befogadással. Mégis, akár konfliktusvállalás árán sem spórolhatjuk meg ezt a lépést. A megfigyelés a korábban kifejtett , helynek tervezés" előfeltétele. A megfigyelés előtt mindig tisztázhatjuk a helynek tervezés célját és a tárgyát, majd ezek után tehetjük fel a kérdést: van itt egy igény, a természet hogyan oldaná meg ezt a feladatot? Es ezzel át is kanyarodnék a hetedik pontra. A mintázatok keresésére. A természet az evolúció során bizonyos mintázatokat hozott létre különböző feladatok ellátására. Ilyen például a csigavonal, a pókháló és a méhkas hálózatos elrendezése, a hullámzás vagy a málnaszemek csoportos elrendeződése. A permakultúrás tervező egyik legfontosabb feladata, hogy ezeket a mintákat felhasználva és az adott helyzethez igazítva tudjon megoldásokat találni a felmerülő igényekre. Kezdetben talán nem lesz könnyű, de ha gyakorolunk, akkor fel tudjuk éleszteni magunkban ezt az ősi ismeretet: a mintázatok felismerését. 122
