Seite 121 [121]
2.1 Regeneratív tervezés és permakultúra
A példa mutatja, hogy maga az épület másodlagos, csupán egy eszköz
egy jól megfogalmazott cél eléréséhez. A cél az elkötelezett, környezet¬
tudatos közösség megteremtése, aminek csupán egyik eleme az épü¬
let. A hosszú, évtizedes tervezés lépéseit nem volt felesleges végigjárni,
hiszen így tudtak egy, a célnak valóban megfelelő eszközt a közösség
használatára bocsátani. A folyamat során lehetőséget teremtettek, hogy
a sokszínű háttérrel rendelkező tagok (vásárlók, kereskedők, termelők)
találkozhassanak, és új kapcsolatok alakulhassanak ki közöttük. Ezzel
lehetővé tették, hogy a program önálló fejlődési utakon indulhasson el,
és így megsokszorozták hatásait.
Az épület tervezése tehát csak az egyik (bár kétségkívül fontos) ál¬
lomása volt a fejlesztésnek. A technikai tervezés során olyan kérdéseket
kellett megválaszolni, mint hogy ki fogja használni, hogy illeszkedik a
tájba, mi lesz vele, ha a megbízónak már nincs rá szüksége, meg lehet-e
változtatni a funkcióját, mennyire segíti elő, hogy minél többen, minél
sokszínűbb csoportok birtokukba vegyék. De a konkrét fizikai tervezés
mellett meg kell hagyni az elvont terét annak, hogy a közösség is has¬
son az épületre, és új funkciókat adjon neki, vagy épp megváltoztasson
egy létezőt. Ez a fajta , nyitottá hagyás" jelenti a koevolúciós tervezés
lényegét.
A regeneratív fejlesztésben tehát korántsem csupán technikai, ha¬
nem kulturális és pszichológiai kérdésekre is válaszokat kell találnunk.
A technológiák kiválasztásánál arra kell törekednünk, hogy azok (vagy
az őket működtetők) minél jobban képesek legyenek a világ komplexi¬
tására és változásaira reagálni. A Regensis-csoport szerint ehhez a ter¬
vezéskor figyelembe kell venni, hogy egy-egy projekt mivé tud tovább
fejlődni. Sőt a tervezés egyik fő céljának tekintjük a projekt fejlődési ké¬
pességének tervezését is. Ez — ahogy a szerzők nevezik — egyfajta „evo¬
lúciónak" való tervezés. Magyarán nem lemásolnunk kell az evolúciót,
119