Oldal 118 [118]
OCR
RÉVAI MÁTYÁS gyökerei sokszor a kisebb szinten történő tervezési hibák összességéből fakadnak. A fenntarthatósági mozgalmak, zöld szervezetek számos irányba fejlődtek. Van olyan szervezet, amelyiknek az állatvédelem a legfontosabb küldetése, van, amelyiknek a levegőtisztaság van a fókuszában, megint mások pedig a hulladékproblémára akarnak választ találni. Az elmúlt időszak vitái, kezdeményezései technológiai jellegűek voltak, eszközökről és azok felhasználási stratégiáiról folytak az egyeztetések. A médiában és a konferenciákon olyan témákról zajlanak a beszélgetések és az előadások például, hogy a naperőművek kiválthatják-e a gázerőműveket. Vagy az elektromos hajtású autók elterjedése hogyan hat majd a környezetszennyezésünk mértékére. Az ilyen beszélgetések sokszor elterelik a figyelmet mélyebb, lényegesebb kérdésekről. A Sim Van der Ryn neve alatt elindult regeneratív tervezési mozgalom szerint ez a fajta gondolkodás még mindig a természet 17-18. századi mechanikus felfogásán alapul. Azon gondolkozunk, hogy hogyan szennyezhetnénk, pusztíthatnánk, zsákmányolhatnánk ki kicsit kevésbé a Földet. Egy kicsit fenntarthatóbban. Egy kicsit elegánsabban". Még mindig az határozza meg a döntéseinket, hogy az emberiség alapvetően a természeten kívül, sőt fölötte áll, illetve attól való minél nagyobb fokú függetlenségre törekszik. Ez az a premissza, amelyet leginkább meg kell haladnunk, ha a Föld természetes folyamataival való nagyobb összhangot szeretnénk elérni. Fontos lenne, hogy ökológiai természetszemlélettel kezdjünk hozzá a tervezési folyamatokhoz, magyarán az emberi társadalmat és a gazdaságot is a természet alrendszerének, abba beágyazódottnak tekintsük. Tényleges változások eléréséhez muszáj a gazdasági költség-haszon és a növekedési szemléletet meghaladnunk, és egyértelműen letennünk a garast egy másfajta jól-lét, a fogyasztói társadalmat meghaladó gazdasági rendszer mellett. Ezen cél elérésének egyik eszköze a regeneratív fejlesztési gyakorlat. 2.1.2 Regeneratív fejlesztés és tervezés A „Nagy Fordulat” (Great Turning), azaz egy posztfosszilis korszak eléréséhez — a fentebb bemutatott visszásságok miatt — nem elegendő tehát a fenntarthatóságon gondolkoznunk. Sokkal inkább olyan tervezési módszerekre van szükségünk, amelyek egyfajta koevolúciós képességgel rendelkeznek, amelyek újragondolják az ember és az ember alkotta 116
