Oldal 118 [118]
RÉVAI MÁTYÁS
gyökerei sokszor a kisebb szinten történő tervezési hibák összességéből
fakadnak.
A fenntarthatósági mozgalmak, zöld szervezetek számos irányba fej¬
lődtek. Van olyan szervezet, amelyiknek az állatvédelem a legfontosabb
küldetése, van, amelyiknek a levegőtisztaság van a fókuszában, megint
mások pedig a hulladékproblémára akarnak választ találni. Az elmúlt
időszak vitái, kezdeményezései technológiai jellegűek voltak, eszközök¬
ről és azok felhasználási stratégiáiról folytak az egyeztetések. A médi¬
ában és a konferenciákon olyan témákról zajlanak a beszélgetések és az
előadások például, hogy a naperőművek kiválthatják-e a gázerőműveket.
Vagy az elektromos hajtású autók elterjedése hogyan hat majd a környe¬
zetszennyezésünk mértékére. Az ilyen beszélgetések sokszor elterelik a
figyelmet mélyebb, lényegesebb kérdésekről.
A Sim Van der Ryn neve alatt elindult regeneratív tervezési mozga¬
lom szerint ez a fajta gondolkodás még mindig a természet 17-18. szá¬
zadi mechanikus felfogásán alapul. Azon gondolkozunk, hogy hogyan
szennyezhetnénk, pusztíthatnánk, zsákmányolhatnánk ki kicsit kevésbé
a Földet. Egy kicsit fenntarthatóbban. Egy kicsit elegánsabban". Még
mindig az határozza meg a döntéseinket, hogy az emberiség alapvetően
a természeten kívül, sőt fölötte áll, illetve attól való minél nagyobb fokú
függetlenségre törekszik.
Ez az a premissza, amelyet leginkább meg kell haladnunk, ha a Föld
természetes folyamataival való nagyobb összhangot szeretnénk elérni.
Fontos lenne, hogy ökológiai természetszemlélettel kezdjünk hozzá a
tervezési folyamatokhoz, magyarán az emberi társadalmat és a gazda¬
ságot is a természet alrendszerének, abba beágyazódottnak tekintsük.
Tényleges változások eléréséhez muszáj a gazdasági költség-haszon és
a növekedési szemléletet meghaladnunk, és egyértelműen letennünk a
garast egy másfajta jól-lét, a fogyasztói társadalmat meghaladó gazda¬
sági rendszer mellett. Ezen cél elérésének egyik eszköze a regeneratív
fejlesztési gyakorlat.
2.1.2 Regeneratív fejlesztés és tervezés
A „Nagy Fordulat” (Great Turning), azaz egy posztfosszilis korszak
eléréséhez — a fentebb bemutatott visszásságok miatt — nem elegendő
tehát a fenntarthatóságon gondolkoznunk. Sokkal inkább olyan tervezési
módszerekre van szükségünk, amelyek egyfajta koevolúciós képesség¬
gel rendelkeznek, amelyek újragondolják az ember és az ember alkotta
116