Page 106 [106]
OCR
NEMES CSABA A közjó alapelvét három pontban definiálja: 1. , A humánökológia elválaszthatatlan a közjó fogalmától, attól az alapelvtől, amely központi és egységesítő szerepet játszik a társadalometikában. Ez , azoknak a társadalmi életfeltételeknek az összessége, amelyek mind a csoportoknak, mind az egyes tagoknak lehetővé teszik, hogy teljesebben és könnyebben elérjék tökéletességüket" (156. pont). 2. ,...a közjó megkívánja a társadalmi békét, vagyis egy bizonyos rend állandóságát és biztonságát, amelyet nem lehet megteremteni az osztó igazságosságra való különös odafigyelés nélkül, amelynek megsértése mindig erőszakot szül. Az egész társadalom - és benne különösen az állam — köteles védelmezni és előmozdítani a közjót" (157. pont). 3. ,...a közjó alapelve közvetlenül - logikus és elkerülhetetlen következményként — szolidaritásra való felszólítássá és a legszegényebbek első helyre helyezése melletti elkötelezettséggé válik. Ez az elkötelezettség megkívánja a föld javainak közös rendeltetéséből fakadó következtetések levonását..." (158. pont). Ezt követik a megoldást kínáló fejezetek. Szó esik a nemzetközi párbeszédről, a politika és a gazdaság párbeszédéről, az ökumenikus párbeszédről. Ferenc pápa ugyanis mindenkihez szólni kíván, más felekezetekhez is, nem csak a keresztény világhoz. Itt számos nemzetközi megállapodást és megvalósításuk hiányosságait érinti részletesen. A nemzetközi eszközökről a következőket írja: ,A XXI. század, miközben letűnt korokra jellemző irányítási rendszert tart fenn, a nemzetállamok meggyengülésének tanúja, különösen azért, mert a nemzetek feletti jellemzőkkel rendelkező gazdasági-pénzügyi szektor egyre inkább eluralkodik a politika felett. Ebben az összefüggésben nélkülözhetetlenné válik olyan erősebb és hatékonyan megszervezett nemzetközi intézmények kialakítása, amelyeknek a vezetőségét a nemzeti kormányok közötti egyetértéssel igazságosan jelölik ki, és hatalommal vannak felruházva a jogsértések szankcionálására. [...] a diplomácia példátlan jelentőséget kap annak érdekében, hogy olyan nemzetközi stratégiák létrejöttét mozdítsa elő, amelyek megelőzik a legsúlyosabb, végül mindenkit érintő problémákat" (175. pont). A globális problémákra adandó válaszok között az egyik fontos fejezet az ökológiai neveléssel és a keresztény lelkiséggel foglalkozik. Kiindulópontja az életstílus, jelenkorunk általános életvitelének, a , globális önzésnek" a kritikája. Belátható, hogy a rossz példa rögzül és öröklődik. A 209. pontban a következőket írja: , Azokban az országokban, amelyeknek a legnagyobb változtatásokat kellene végrehajtaniuk fogyasztói szokásaikban, a fiatalok új ökológiai érzékenységgel és nagylelkű szellemiséggel rendelkeznek, és néhányan közülük csodálatosan 104
