OCR
1.6 Nem szabadon választható és forgástengelyének változásai vagy a naptevékenység ciklusai), de számos tudományos vizsgálat azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedek globális felmelegedését leginkább az emberi tevékenység miatt kibocsátott üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, nitrogén-oxidok stb.) magas koncentrációja okozza" (23. pont). Az enciklika második fejezetében (,A teremtés evangéliuma") Ferenc pápával újraolvassuk az OÖszövetség és az evangéliumok néhány, a témát érintő részét a leremtés könyvétől a Zsoltárokon keresztül az Ujszôvetségig. A világegyetem titkáról így ír: , A zsidó-keresztény hagyomány számára »teremtést« mondani többet jelent, mint természetet mondani, mert a teremtés Isten szeretettervére utal, amelyben minden teremtménynek értéke és értelme van" (76. pont). A harmadik fejezet a környezeti válság emberi gyökerét vizsgálja, beszél a piac hegemóniájáról, a technokrata paradigma globalizációjáról: , Ez a helyzet állandó skizofréniába taszít minket, ami a technokratikus önfelmagasztalás végletéből — amely nem ismeri el más élőlények saját értékét — abba az ellentétes reakcióba csap át, hogy tagadja az emberi lény minden különösebb értékét." A pápa a radikális zöld ideológiáknak sem enged: , A félresiklott antropocentrizmusnak nem feltétlenül a sbiocentrizmusnakx kell átadnia a helyét, mert ez új egyensúlyvesztés bevezetését jelentené, ami nem megoldaná a problémákat, hanem újabbakat okozna" (118. pont). A negyedik fejezet az egész enciklika koncepcionális tengelye, ahol bevezeti az ,átfogó ökológiai" megközelítést, amelyben a hagyományos környezeti, gazdasági, társadalmi megközelítések, valamint az ún. humán ökológia mellett olyan új fogalmat is használ, mint például a kulturális ökológia. Itt tárgyalja a közjó keresztény megközelítését is. Mar a problémafelveté fejezetekben is többször említette a , közjó" fogalmát: , Az éghajlat közjó, mindenkié és mindenkinek a javát szolgálja. G1lobális szinten egy olyan összetett rendszer, amely kapcsolatban áll az emberi élethez szükséges számos alapvető létfeltétellel" (23. pont). , A természeti környezet közjó, az egész emberiség öröksége, és mindenki felelősséggel tartozik érte. Aki kisajátít valamit, csak azért teheti, hogy mindenki java érdekében kezelje. Ha nem így teszünk, lelkiismeretünket azzal a súllyal terheljük meg, hogy megtagadjuk másoktól a létezést" (95. pont). 103