Oldal 100 [100]
OCR
NEMES CSABA változatosság is növeli a természet állóképességét a sokkokkal szemben, csökkentve a természet szolgáltatásaira leső kockázatokat. A biodiverzitás csökkentése a természet és az emberiség szenvedését okozza. Összességében nem sikerült fenntarthatóan együttműködnünk a természettel, hiszen az igényeink messze meghaladják annak képességét, hogy a természet mindazokkal az árukkal és szolgáltatásokkal rendelkezzen, amelyekre támaszkodunk. Becslések azt mutatják, hogy 1992 és 2014 között az egy főre jutó termelt tőke megduplázódott, az egy főre jutó emberi tőke pedig globálisan körülbelül 13%-kal nôtt; ugyanakkor az egy főre jutó természetitőke-állomány közel 4096-kal csökkent. Fenntarthatatlan kapcsolatunk a természettel veszélyezteti a jelenlegi és a jövő generációk jólétét. A biodiverzitás gyorsabban csökken, mint az emberiség történetében bármikor. A jelenlegi kihalási arány például 100-1000-szer magasabb, mint az alapszint, és növekszik. A probléma középpontjában mélyen gyökerező, széles körű intézményi kudarc áll. A természet értéke a társadalom számára — az általa nyújtott különféle áruk és szolgáltatások valódi értéke — nem tükröződik a piaci árakon keresztül, mert nagy része mindenki számára nyitva áll, anélkül hogy pénzt kelljen adni érte. Ezek az árazási torzulások arra késztettek minket, hogy relatíve többet fektessünk más eszközökbe, például a termelési tőkébe, és kevesebbet a természeti értékeinkbe. 1.6.2 Szakpolitikai megközelítések és teremtésvédelem Be kell látni, hogy a teremtésvédelem más, mint egy összetett szakpolitikai szemléletmód, ugyanakkor, ha komolyan vesszük, a teremtésvédelmi szemléletből bátran levezethetők a bevezetőben összegzett világproblémákra adható szakpolitikai válaszok is. Az elmúlt évtizedekben megismert, kipróbált nemzetközi és hazai szakpolitikai megoldások — mint ahogyan ezt látjuk is — kevéssé bizonyultak hatékonynak és hatásosnak. Van néhány globális probléma, mint például a kén-dioxid-kibocsátás — savas esők —, amely már húsz éve viszonylag jól megoldódott (Kínát és Indiát kivéve), vagy a sztratoszferikus ózon csökkenésének az ügye, mert az ózonkárosító vegyi anyagok használatának a visszaszorítása néhány kivétellel sikeres lett, és húsz-harminc év múlva már nem kell használni erős fényvédő hatású szereket, mert az ultraibolya sugárzás már nem lesz a jelenlegi káros tartományban. Azonban a szanitáción kívül — ami 98
