Oldal 92 [92]
OCR
FÜLÖP SÁNDOR 1.5.3 Záró gondolatok Láthattuk tehát, hogy az információs társadalom új eszméi, a rendszertudományok és a környezettudományok hatására kialakult új jogág, a környezetvédelmi jog rendelkezik annak legalábbis a lehetőségével, hogy megakadályozza a további környezetpusztítást, és ezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy ez a civilizáció tovább éljen, társadalmunk és gazdaságunk új fejlődési pályára álljon. Önmagában persze a környezetvédelmi jog sem képes csodát tenni, ha a társadalom és a gazdaság többi folyamata nem támogatja, nincs összhangban vele; ahogyan láttuk, akkor időlegesen még saját célkitűzései ellenében is fel lehet használni. 1.5.4 Irodalomjegyzék Baranyai G. — Csernus D. I. (szerk.) (2018). 4 fenntartható fejlődés és az állam feladatai. Budapest, Dialóg Campus Kiadó. Hardin, G. (1968). The Tragedy of the Commons. Science, 162 (3859): 1243-1248. Meadows, D. H. — Meadows, D. L. — Randers, J. et al. (1972). The Limits to Growth. A report for the Club of Rome’s project on the predicament of mankind. Potomac Associates Book, Washington, US. Preston, B. J. (2015). The effectiveness of the law in providing access to environmental justice: an introduction. In: Martin, P. — Bigdeli, S. Z. Daya-Winterbottom, T. et al. (eds.): The Search for Environmental Justice. Edward Elgar Publishing, Cheltenham, UK. 23-44. Shabekoff, P. (1993). The Fierce Green Fire — the history of the American environmental movement. Hill and Wang, New York, US. 90
