Oldal 87 [87]
OCR
1.5 Jogi szemléletváltás sítani. Az érintett közösségek véleményét, javaslatait a beruházó és a hatóság akkor is figyelembe veszi, ha egyébként végül nem fogadják el azokat. Ez esetben a civil oldalnak jogorvoslati lehetősége is van, ami érzékeny időveszteséget jelenthet a beruházóknak, emiatt a gyakorlatban hajlanak a környezet védelmét szolgáló kompromisszumokra is. Ténykérdés, hogy a hatásvizsgálati eljárás alapját azok a tanulmányok képezik, amelyeket a beruházóval szerződéses viszonyban álló szakértők a beruházó számára készítettek, tehát az objektivitásuk mindenképpen megkérdőjelezhető. Ugyanakkor az a tapasztalatunk, hogy az érintett közösségek a szakmai civil szervezetek segítségével meg tudják szervezni ezeknek a hatástanulmányoknak az érdemi kontrollját, és egyértelművé tudják tenni az esetleges csúsztatásokat, hiányosságokat. A hatásvizsgálati jogi forma sikerességét mutatja, hogy széles körben elterjedt, ma már a nemzeti jogrendszerekben egy tucatnyi különböző alkalmazásával találkozhatunk: a tervekre, az egyedi beruházásokra, a már működő vagy éppen felhagyni készült beruházásokra, a csődés felszámolási eljárásokra, a természet- és kulturális örökség védelmi ügyekre, sőt az országhatárokon átterjedő hatásokra is kiterjednek különböző hatásvizsgálati típusú eljárások. 1.5.2.2 Közösségi részvétel, környezeti demokrácia A hatásvizsgálat jogintézményéből önállósodott és terjedt el még inkább a közösségi részvétel joga. Lényegében minden olyan terv vagy közigazgatási eljárás során helye lehet, amely valamilyen kapcsolatban van a környezet védelmével. Ez a nagyon széles környezeti demokrácia egy olyan új társadalomszemléletet tükröz, ami véleményem szerint összefügg az információalapú társadalom kialakulásával. Ma már az internet segítségével mindenki tudomást szerezhet a számára fontos dolgokról, és egyre többen rájönnek, akár egyénileg, akár közösségekben, hogy a saját egészségük, környezetük és gyermekeik, unokáik egészsége, környezete védelmében fel is kell lépniük. Meg kell tudniuk mindent az ezeket az alapvető érdekeiket fenyegető tervekről, projektekről, fel kell használniuk az összes lehetőséget a befolyásolásukra, és ha nem járnak sikerrel, jogorvoslatokhoz kell folyamodniuk. A közösségi részvétel három pillére tehát az információhoz jutás, a beleszólás és a jogorvoslat joga. A közösségi részvétel jogának kialakulásához szintén szükség volt történelmi véletlenekre. Csak a kelet-közép-európai rendszerváltás lelkes légkörében fordulhatott az elő, hogy egy környezetvédelmi aktivista 85
