Page 63 [63]
1.4. Vállalati dekarbonizáció
A klímaváltozásból eredő kockázatok kezelése, rugalmas alkalmaz¬
kodás kialakítása monitoring, oktatás és kommunikáció, továbbá új
technológiai és üzletimodell-fejlesztések révén.
Áttérés az alacsony karbonfelhasználású gazdaságra és energiataka¬
rékosság, iparienergia-hatékonyság, tiszta, környezetkímélő technológi¬
ák, illetve a termékek és szolgáltatások életciklus-alapú fejlesztése révén.
tt Az egy főre vetített üvegházhatású gázkibocsátás csökken¬
| tése klímabarát közlekedés és épületek révén, valamint a
7 megújuló energia arányának 1596-ra növelése a bruttó végső
energiafelhasználásban 2020-ig.
A fosszilis energiahordozókról az alacsony szén-dioxid-ki¬
bocsátású gazdaságra való áttérésen túl olyan új üzleti modellek kidolgo¬
zására van szükség, amelyek figyelembe veszik a természeti kincsekben
okozott károkat is, és amelyek szakítanak a megszokott üzletmenettel.
Ilyen lehet a megosztáson alapuló vagy akár a körforgásos gazdálkodás.
A cél eléréséhez az energia és az erőforrások felhasználását és a fogyasz¬
tást is csökkenteni kell, amiben az informatika és más új technológiák
elterjedése, illetve új területeken való alkalmazása segíthet. Új fogyasztási
szokások kerülnek előtérbe, ahol a mennyiség helyét a minőség veszi
át. Ezek mind új üzleti lehetőséget jelentenek azoknak a vállalatoknak,
akik időben felismerik a váltás szükségességét. Az ipari forradalomhoz
hasonló mértékű változásra van szükség, amely a gazdaság minden terü¬
letére kiterjed. Át kell értelmeznünk a fogyasztás- és a növekedésalapú
paradigmákat. A csodával határos párizsi klímaegyezmény 196 ország
első számú vezetőjének egyetértését és eltökéltségét fejezi ki a klímavál¬
tozás megállítására. Olyan egyezmény született, amelyben találkoztak az
alulról jövő kezdeményezések és a felülről jövő akarat. Most a tényleges
és azonnali akciók kivitelezésén, a megvalósításon van a sor.
1.4.7.1 A BCSDH ajánlásai az üzleti szektor számára
a klímaváltozás kapcsán
A Párizsi Megállapodás és az Európai Zöld Megállapodás is egyértel¬
műsíti, hogy minden vállalatnak mérnie és csökkentenie kell az üveg¬
häzhatäsü gäzkibocsätäsät ahhoz, hogy az 55%-os csökkenest elérjük
2030-ig, a klímasemlegességet pedig 2050-ig. A tudományos, civil és
vállalati szakemberek bevonásával négy fő irányt azonosítottunk 2016¬
ban, amelyek ötvözik a hatásnövelő és megvalósíthatósági szempontokat:
61