Oldal 63 [63]
OCR
1.4. Vállalati dekarbonizáció A klímaváltozásból eredő kockázatok kezelése, rugalmas alkalmazkodás kialakítása monitoring, oktatás és kommunikáció, továbbá új technológiai és üzletimodell-fejlesztések révén. Áttérés az alacsony karbonfelhasználású gazdaságra és energiatakarékosság, iparienergia-hatékonyság, tiszta, környezetkímélő technológiák, illetve a termékek és szolgáltatások életciklus-alapú fejlesztése révén. tt Az egy főre vetített üvegházhatású gázkibocsátás csökken| tése klímabarát közlekedés és épületek révén, valamint a 7 megújuló energia arányának 1596-ra növelése a bruttó végső energiafelhasználásban 2020-ig. A fosszilis energiahordozókról az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésen túl olyan új üzleti modellek kidolgozására van szükség, amelyek figyelembe veszik a természeti kincsekben okozott károkat is, és amelyek szakítanak a megszokott üzletmenettel. Ilyen lehet a megosztáson alapuló vagy akár a körforgásos gazdálkodás. A cél eléréséhez az energia és az erőforrások felhasználását és a fogyasztást is csökkenteni kell, amiben az informatika és más új technológiák elterjedése, illetve új területeken való alkalmazása segíthet. Új fogyasztási szokások kerülnek előtérbe, ahol a mennyiség helyét a minőség veszi át. Ezek mind új üzleti lehetőséget jelentenek azoknak a vállalatoknak, akik időben felismerik a váltás szükségességét. Az ipari forradalomhoz hasonló mértékű változásra van szükség, amely a gazdaság minden területére kiterjed. Át kell értelmeznünk a fogyasztás- és a növekedésalapú paradigmákat. A csodával határos párizsi klímaegyezmény 196 ország első számú vezetőjének egyetértését és eltökéltségét fejezi ki a klímaváltozás megállítására. Olyan egyezmény született, amelyben találkoztak az alulról jövő kezdeményezések és a felülről jövő akarat. Most a tényleges és azonnali akciók kivitelezésén, a megvalósításon van a sor. 1.4.7.1 A BCSDH ajánlásai az üzleti szektor számára a klímaváltozás kapcsán A Párizsi Megállapodás és az Európai Zöld Megállapodás is egyértelműsíti, hogy minden vállalatnak mérnie és csökkentenie kell az üveghäzhatäsü gäzkibocsätäsät ahhoz, hogy az 55%-os csökkenest elérjük 2030-ig, a klímasemlegességet pedig 2050-ig. A tudományos, civil és vállalati szakemberek bevonásával négy fő irányt azonosítottunk 2016ban, amelyek ötvözik a hatásnövelő és megvalósíthatósági szempontokat: 61
