OCR
1.4. Vállalati dekarbonizáció zalékban volt körforgásos — vagyis az összes fosszilis tüzelő- és ásványi anyag, fém és biomassza, ami évente a gazdaságba bekerült, csupán 9,1 százalékban került visszavezetésre. Ez a hatalmas körforgási rés a 2021es jelentés szerint tovább nőtt, és jelenleg mindössze 8,6%. 1.3.3. Egy rendkívüli, nemzetközi egyezmény A Párizsi Megállapodás az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött első egyetemes, jogilag kötelező erejű, globális éghajlatvédelmi megállapodás. Célja: a) A globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2 "C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest, majd az erőfeszítések folytatásaként a hőmérséklet emelkedésének 1,5 "C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest. b) Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz történő alkalmazkodás képességének növelése, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és az alacsony üvegházhatású gázkibocsátással járó fejlődés elősegítése. c) A pénzáramlások következetessé tétele, hogy az alacsony üvegházhatású gázkibocsátással járó és az éghajlattal szemben rugalmas fejlődési lehetőségek felé haladjanak. d) A népesség szemléletformálása és aktivizálása individuális szinten is. 1.4.4 Ambiciózus európai célkitűzés Az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) történelmi fontosságú célkitűzése az első karbonsemleges kontinens megteremtése. A cél az üvegházhatású gázkibocsátás legalább 5596-os csökkentése 2030-ig, aztán 2050-ig a karbonsemlegesség elérése. Most készülnek azok a jogszabályi előterjesztések, amelyek segítenek eljutni a célokhoz. A paletta széles: a megújuló energiától a kibocsátáskereskedelemig, a tiszta hidrogéntől a körforgásos gazdaságig. A Next Generation EU keret — azaz a 750 milliárd eurós helyreállítási terv — 3796-át az Európai Zöld Ügyeknek szentelik. Mindez zöld kötvényeken keresztül fog megvalósulni, amelyek egyre fontosabb szerepet játszanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátá57