Page 59 [59]
1.4. Vállalati dekarbonizáció
zalékban volt körforgásos — vagyis az összes fosszilis tüzelő- és ásványi
anyag, fém és biomassza, ami évente a gazdaságba bekerült, csupán 9,1
százalékban került visszavezetésre. Ez a hatalmas körforgási rés a 2021¬
es jelentés szerint tovább nőtt, és jelenleg mindössze 8,6%.
1.3.3. Egy rendkívüli, nemzetközi egyezmény
A Párizsi Megállapodás az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye
keretében létrejött első egyetemes, jogilag kötelező erejű, globális éghaj¬
latvédelmi megállapodás.
Célja:
a) A globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2 "C alatt tartása
az iparosodás előtti szinthez képest, majd az erőfeszítések foly¬
tatásaként a hőmérséklet emelkedésének 1,5 "C alatt tartása az
iparosodás előtti szinthez képest.
b) Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz történő alkalmazkodás
képességének növelése, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló
képesség és az alacsony üvegházhatású gázkibocsátással járó fejlődés
elősegítése.
c) A pénzáramlások következetessé tétele, hogy az alacsony üvegház¬
hatású gázkibocsátással járó és az éghajlattal szemben rugalmas
fejlődési lehetőségek felé haladjanak.
d) A népesség szemléletformálása és aktivizálása individuális szinten
is.
1.4.4 Ambiciózus európai célkitűzés
Az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) történelmi fontosságú
célkitűzése az első karbonsemleges kontinens megteremtése. A cél az
üvegházhatású gázkibocsátás legalább 5596-os csökkentése 2030-ig, aztán
2050-ig a karbonsemlegesség elérése. Most készülnek azok a jogszabályi
előterjesztések, amelyek segítenek eljutni a célokhoz. A paletta széles:
a megújuló energiától a kibocsátáskereskedelemig, a tiszta hidrogéntől
a körforgásos gazdaságig. A Next Generation EU keret — azaz a 750
milliárd eurós helyreállítási terv — 3796-át az Európai Zöld Ügyeknek
szentelik. Mindez zöld kötvényeken keresztül fog megvalósulni, amelyek
egyre fontosabb szerepet játszanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátá¬
57