Oldal 52 [52]
BÁLDI ANDRÁS
1.3.2.3 Magyarország fenntarthatósági határai
A fenti globális, illetve európai eszmefuttatások után nézzük meg, Ma¬
gyarországra mit lehet alkalmazni, mi az, ami ránk hárul, ami a mi
felelősségünk? Azaz hogyan lehet értelmezni a BH-koncepciót és határ¬
értékeit hazánkra? És ha sikerült értelmeznünk, ha megvannak a célok,
akkor ki kell tűzni az ehhez szükséges képességek és tudás fejlesztését,
kutatását, a felsőoktatásban meg kell indítani a szükséges képzéseket, el
kell kezdeni a gazdasági rendszer új irányba állítását stb.
A BH-koncepció lebontható országos szintre is, lásd például ONeill
et al. (2018) tanulmányát, mely a rangos Nazure Sustainability lapban
jelent meg. Ennek alapján mutatjuk be Magyarország helyzetét. Ebben
a tanulmányban a kilencből négy BH-t elemeznek. Magyarország, nem
meglepően, és a globális mintäzatnak megfelelöen, mind CO,-kibo¬
csátásban, mind foszfor- és nitrogénfelhasználásban jelentősen átlépi a
, magyar bolygó" határait, azaz a Magyarországra számolt BH-értéke¬
ket. Az ONeill et al. tanulmányban prezentált számokból a szükséges
csökkentés mértéke is kiszámolható (9. ábra).
A felhasznált víz mennyiségében Magyarország jól áll, nem éri el a
BH-értéket, bár a forrásdokumentumban felhasznált adatok óta jelentős
felhasználásnövekedés történt. Így létszükséglet olyan szabályozás lét¬
rehozása, amely megakadályozza a BH értékének elérését. Mindig sok¬
kal egyszerűbb kikerülni egy katasztrófát, mint újjáépíteni a romokat.
Márpedig más tekintetben ez a helyzet már itt van: Magyarországnak
a fenntarthatóság eléréséhez, ahhoz, hogy a , magyar bolygó határain"
belülre kerüljön, drasztikusan át kell alakítania a földhasználatát (lásd
még az Európára vonatkozó ábrát is) és ehhez a mezőgazdasági rend¬
szerét, amely a fő felelőse a vizsgált BH-k átlépésének. Az átalakítás
valóban drasztikus kell legyen, hiszen például a nitrogénfelhasználás¬
nak a mostani ötödére kell csökkennie. Az agrárium a profit és termelés
maximalizálására épül, miközben az ehhez szükséges természeti tőkét
és ökoszisztéma-szolgáltatásokat nem veszi számításba — erre a termé¬
szetitőke-fejezetben tértünk ki részletesen. A CO, tekintetében a nettó
kibocsátást a mostani érték 2596-ára kell csökkenteni. Az ilyen szintű
változások erősen a komfortzónán kívülre kerülnek. Fájni fognak.
50