Page 45 [45]
1.3 Környezeti biztonság - társadalmi jóllét: a bolygó határai
A gondolati továbblépéshez előbb egy kis időutazást érdemes tenni. A
természet átalakítása, a korlátlan növekedés már több mint fél évszázada
aggódásra késztette a felelősen gondolkodó keveseket. Rachel Carson
Néma tavasz című könyve már 1962-ben a mezőgazdaságban alkalmazott
vegyszerek halálos környezeti hatását mutatta be — ám még napjainkban
is változatlanul folyik a vegyszerezés és az ellene folyó küzdelem (htt¬
ps://www.era-pesticidefree.eu/). A növekedés korlátai is régóta ismertek.
A Római Klub nagy hatású jelentése 1972-es (Meadows et al., 1972),
amelyben a gazdasági és humán populáció exponenciális növekedését
helyezték a valós, véges forrásokkal rendelkező világba. Következtetéseik
szerint az ipari, élelmiszer-termelési, szolgáltatási és népességi tendenciák
növekedése épp mostanában, a 2020-as években fognak elérni a csúcsra,
majd megtorpanni és drasztikusan visszaesni. Ennek oka a tanulmány
szerint, hogy a népesség, az élelmiszer-termelés, az iparosodás, a kör¬
nyezetszennyezés és az energiafogyasztás exponenciálisan növekszik,
míg a felhasználási hatékonyság csak lineárisan, azaz a technológia nem
oldhatja meg a felmerülő problémákat. A gazdasági növekedés visszafo¬
gása tehát elkerülhetetlen, ha a jóllétet biztosítani akarjuk az utódaink¬
nak, illetve a felgyorsult változások miatt most már sajnos mondhatjuk,
hogy saját magunknak. Számos kezdeményezés van növekedés nélküli
gazdasági modellekre," de ezek megmaradtak elvi szinten, nem okoztak
változást a világ fő trendjeiben.
Összefoglalva: látjuk, hogy exponenciálisan növekszik a gazdaság
és a fogyasztás, tudjuk, hogy ennek korlátai vannak — mégsem történik
változás. Mert könnyű mondani, de sem egyéni, sem társadalmi, sem
gazdasági szinten nem egyszerű radikálisan változtatni az értékrendün¬
kön, életünkön, fogyasztásunkon, mindennapi rutinunkon.
Na de mi a megoldás? Van-e megoldás?" Még ha az akarat meglen¬
ne, akkor is mit, hogyan, meddig kell változtatni? Olyan ez, mintha
tudnánk, hogy fel kell lőni egy rakétát, fellőjük, és örülnénk: de jó, ez
is megvolt, már nagyon ideje volt. Na de hová repül a rakéta? Meg¬
volt a terv? Megvolt a célpont? Át lett gondolva a lépés, vagy csak rá¬
csaptunk a nagy piros gombra, és boldog mosollyal nyugtáztuk, hogy
ezt is megoldottuk? Kicsit erre emlékeztetnek az eddigi nemzetközi
egyezmények: leszögezik a problémát, kiállnak az azonnali változtatás
mellett, ám irtózva kerülik a konkrétumokat, a radikális lépéseket, a
hatékony cselekvést. Nem, ez így nem elég! Nem elég fellőni a rakétát,
meg kell határozni a célját, útvonalát, a szükséges feltételeket, és ehhez
1 PL. https://www.eea.europa.eu/publications/growth-without-economic-growth
43