Oldal 30 [30]
BÁLDI ANDRÁS
tünk mikrobiális elszegényedése negatívan hat az immunrendszerünkre
(egészség), a víz- és levegőtisztítás hatékonysága csökken, veszélyeztetve
az ivóvizet és az élhető környezetet, és számos közvetett hatása is van a
fejlődésre, gazdaságra, biztonságra, tehát az egész emberiségre, minden
társadalomra.
1.2.1.1 A természeti tőke és szolgáltatásainak megvédésére
tett lépések - és ezek elégtelensége
Az élővilág pusztulása már hosszú évek óta foglalkoztatja a társadalmat
és a döntéshozókat. Elég a fél évszázaddal ezelőtti, 1972-es stockhol¬
mi , Az Emberi Környezet ENSZ Konferenciája" rendezvényre utalni,
amelyen deklarálták — többek között -, hogy ,az ember környezetének
védelme és jobbítása, ami az emberek jóllétét és a gazdasági fejlődést is
világszerte befolyásolja, alapvető feladat; ez az emberek erős igénye, és
minden kormány kötelessége". További jelentős események és egyez¬
mények jöttek létre a következett évtizedekben, felsorolni is nehéz a
listát, gondoljunk például Rio de Janeiróra (Környezet és Fejlődés ENSZ
Konferencia, 1992), vagy az EU állam- és kormányfőinek 2001-es nyi¬
latkozatára, hogy 2010-re megállítják az európai biodiverzitás további
csökkenését. Ugyanakkor, ahogy a fenti fejezetben bemutatott trendek
is láttatják, mindezen lépések hatásai észrevehetetlennek bizonyultak a
biodiverzitás pusztulásának lassítására, a megállításáról nem is beszélve.
Le lehet vonni azt a súlyos következtetést, hogy a biológiai sokféleség
pusztulása és ennek várható hatása a társadalomra jól ismert, lépések is
történtek, ám valós változás az ember-természet viszonyban nem kôvet¬
kezett be. lehát az egész eddigi megközelítés, hozzáállás, a megoldási
próbálkozások nem működtek, hibásak vagy legalábbis hatástalanok
voltak. Ergo: új megközelítés, új világnézet szükséges, amely meg tudja
szólítani a döntéshozókat és a társadalom széles rétegeit, valódi válto¬
zásokat tud elérni.
Ennek az új megközelítésnek, világnézetnek a lényege, hogy a termé¬
szetet és az általa biztosított szolgáltatásokat a gazdasággal és a jólléttel
közvetlenül összekapcsolja, egy rendszerbe helyezi. (Korszakindító mű¬
vek a Natures Services: Societal Dependence on Natural Ecosystems [Daily,
1997] és a The value of the world’s ecosystem services and natural capital
[Costanza et al., 1997]). Mindez két évtized alatt odáig fejlődött a tu¬
dományban és a közvélemény számára is, hogy végül egy kormányközi
testület született (IPBES: Intergovernmental Science-policy Platform
28