Seite 29 [29]
OCR
1.2. A természet értéke Az emberi beavatkozást öt nagy csoportba lehet osztani: (1) földhasználat-változás (eredeti élőhelyek pusztítása, például hazai gyepek szántófölddé alakítása); (2) élőlények közvetlen felhasználása (pl. vadászat, gombászás); (3) éghajlatváltozás (pl. hideg klímához kötődő fajok életkörülményeinek megszűnése); (4) szennyezés (pl. műanyagok); és (5) idegenhonos inváziós fajok (pl. vírusterjesztő szúnyogok). Az ember jelenkori dominanciája a Földön szemléletesen megragadható, ha megnézzük a biomassza eloszlását, azaz hogy mekkora a testsúlya az összes emlősnek, madárnak stb. A következő ábrán látható, hogy az emberek, pláne a haszonállatokkal együtt, messze , súlyosabb" szereplői a földi ökoszisztémáknak, mint az összes vadon élő madár és emlős együtt (2. ábra). Kétezer éve az emberiség össztömege a mostani értéknek a töredéke lehetett, épp csak látható lenne az ábrán. A vadon élő emlősök össztömege az eredeti természetes értéknek csupán ötöde (18%), azaz jelentős átrendeződést lehet tetten érni ezen a téren is, amint az ember és háziállatai átveszik az eredeti sokszínű élővilág helyét. csigák kagylók fonalférgek | gyűrűsférgek " madarak halak ízeltlábúak emlősök csalánozók — haszonállat ember Bar-on et al. PNAS 2019 2. ábra: A világon élő összes állat súlyának becsült aránya (Forrás: M. Bar-On et al., 2018) A biodiverzitás pusztulása ugyanakkor messze túlmutat azon, hogy a mintegy 10 millió faj 1096-a eltűnik. Nem csak számokról, sőt elsősorban nem számokról beszélünk. A pusztulás ugyanis a jóllétünket veszélyezteti, hatása megjelenik, bármit veszünk is alaposabban szemügyre. Az élővilág zsugorodása az ökoszisztéma-szolgáltatások csökkenését is jelenti, emiatt nehézségek lépnek fel például a beporzás és a talaj termőképessége és ezzel az élelmiszerellátás területén is (éhezés). A kevesebb természetes, ,zöld" kikapcsolódási lehetőség a mentális egészségre káros, környeze27
