Seite 29 [29]
1.2. A természet értéke
Az emberi beavatkozást öt nagy csoportba lehet osztani: (1) földhasz¬
nálat-változás (eredeti élőhelyek pusztítása, például hazai gyepek szán¬
tófölddé alakítása); (2) élőlények közvetlen felhasználása (pl. vadászat,
gombászás); (3) éghajlatváltozás (pl. hideg klímához kötődő fajok élet¬
körülményeinek megszűnése); (4) szennyezés (pl. műanyagok); és (5)
idegenhonos inváziós fajok (pl. vírusterjesztő szúnyogok).
Az ember jelenkori dominanciája a Földön szemléletesen megra¬
gadható, ha megnézzük a biomassza eloszlását, azaz hogy mekkora a
testsúlya az összes emlősnek, madárnak stb. A következő ábrán látható,
hogy az emberek, pláne a haszonállatokkal együtt, messze , súlyosabb"
szereplői a földi ökoszisztémáknak, mint az összes vadon élő madár és
emlős együtt (2. ábra). Kétezer éve az emberiség össztömege a mostani
értéknek a töredéke lehetett, épp csak látható lenne az ábrán. A vadon
élő emlősök össztömege az eredeti természetes értéknek csupán ötöde
(18%), azaz jelentős átrendeződést lehet tetten érni ezen a téren is, amint
az ember és háziállatai átveszik az eredeti sokszínű élővilág helyét.
csigák kagylók fonalférgek
|
gyűrűsférgek
" madarak
halak
ízeltlábúak
emlősök
csalánozók — haszonállat ember
Bar-on et al. PNAS 2019
2. ábra: A világon élő összes állat súlyának becsült aránya
(Forrás: M. Bar-On et al., 2018)
A biodiverzitás pusztulása ugyanakkor messze túlmutat azon, hogy a
mintegy 10 millió faj 1096-a eltűnik. Nem csak számokról, sőt elsősorban
nem számokról beszélünk. A pusztulás ugyanis a jóllétünket veszélyezte¬
ti, hatása megjelenik, bármit veszünk is alaposabban szemügyre. Az élő¬
világ zsugorodása az ökoszisztéma-szolgáltatások csökkenését is jelenti,
emiatt nehézségek lépnek fel például a beporzás és a talaj termőképessége
és ezzel az élelmiszerellátás területén is (éhezés). A kevesebb természetes,
,zöld" kikapcsolódási lehetőség a mentális egészségre káros, környeze¬
27