Oldal 25 [25]
OCR
1.1 Herman Daly és a fenntarthatatlanság problémája játszik szerepet, hanem mindenekelőtt az a tény, hogy a tőke szabad mozgása az új, határokat nem ismerő globális gazdasági térben azt eredményezi, hogy a gazdasági szereplők megszabadulnak a helyi politikai közösségek ellenőrző befolyásától. Ez utóbbiaknak többé nem áll módjában, hogy a munkahelyek vagy természeti forrásaik védelmében törvényes korlátokat szabjanak a nyereségért folyó kíméletlen hajszának, vagy megfizettessék a vállalatokkal az elhasznált természeti és kulturális tőke tényleges költségeit. (Ha megpróbálkoznak vele, a befektetők elkerülik őket, s ezt többé nem engedhetik meg maguknak, mert a posztkolonialista-posztszovjet évtizedekben rájuk erőltetett fejlesztési stratégiák súlyos eladósodáshoz vezettek, és a végletekig fokozták függőségüket a világgazdaságtól.) Ameddig azok a cégek diktálnak a piacon, amelyek sikerrel externalizálják — vagyis nem fizetik meg — tevékenységük társadalmi és környezeti költségeit, s így áraikat jóval alacsonyabb szinten tudják tartani, addig a hatékonysági versenyben a méltányosságra és fenntarthatóságra törekvő szereplőknek esélye sem lehet a sikeres helytállásra. , A globalizáció tehát egy nemzet gazdagsága érdekében azt követeli, hogy állampolgárainak többsége (a dolgozó osztályok) szegény és növekvő létszámú legyen, s pusztuló környezetben éljen", foglalja össze következtetéseit Herman Daly 4 gazdaságtalan növekedés. . . végén (Daly, 2005). 1.1.9 Következtetések és tennivalók Az ökológiai fenntarthatóság, mint láttuk, Daly szerint az anyag- és energiaáramlás stabilizálását kívánja, éspedig az ökoszisztéma eltartóképességének megfelelő színvonalon. Ennek elengedhetetlen feltétele az emberiség összlétszámának csökkentése, mivel bolygónk már a jelenlegi népességet sem képes eltartani másként, mint a jövő nemzedékek életlehetőségeinek morálisan elfogadhatatlan korlátozása árán. Egyidejűleg pontosítani kell a gazdasági növekedés homályos fogalmát. Az élet minőségének javítása, a tudás gyarapítása nem kívánja a természeti források kimerítését. Az élővilág gazdag változatosságát pusztító növekedés eddig sem a jólétünket szolgálta, hanem a nyomor új, eddig nem ismert formáival sújtotta az emberiséget. A globalizáció jelen formájában felgyorsította az ökológiai katasztrófa kibontakozását, és a helyi közösségeket megfosztja a védekezés lehetőségétől. 23
