Page 24 [24]
OCR
LÁNYI ANDRÁS fordított költségek beszámítása a kiadások között: a növekedés súlyos és egyre növekvő ára ezen a téren mutatkozik meg a leglátványosabban. 1.1.8 A globalizáció hatása A gazdasági növekedésben a közgazdászok és politikusok többsége mégis afféle csodaszert lát, ami gyógyírt jelent a túlnépesedésre, a világszegénységre, sőt még a környezet pusztulására is. Ami a környezet állapotát illeti, ez csak annyiban igaz, hogy a gazdagok sikerrel hárítják át környezetromboló életformájuk terheit a szegény országokra, ahová a súlyosan szennyező gazdasági tevékenység nagyobb része is áttelepül. Gazdaságuk egyes ágazatainak fellendülése azonban nem sokat segít a szegények szegénységén. Egyrészt azért nem, mert a befektetők szemében éppen az ottani munkaerő olcsósága jelenti a fő vonzerőt. Másrészt jövedelmük növekedésének árát többszörösen megfizetteti velük és utódaikkal elemi létforrásaik viharos ütemű pusztulása (erdőpusztulás, talajerózió, ivóvízbázisok kimerülése vagy elszennyeződése, ipari szmog stb.). Az átlagos jövedelem szerény mértékű növekedése a tapasztalatok szerint mérsékli ugyan a születések számát a fejlődő országokban, azonban a népesség ezzel egyidejűleg az úgynevezett jóléti társadalmak fogyasztói szokásait is átveszi, ezért ökológiai lábnyomuk nemhogy csökkenne, inkább növekszik. A több és minél olcsóbb munkaerő jelenléte pedig kimondottan előnyös a munkaadók számára, ezért támogatták sokáig a Nyugat-Európába irányuló tömeges migrációt, annak nyilvánvaló szociokulturális veszélyei dacára. , Akár a tőke áramlik a túlnépesedett alacsony bérű országokba — állapítja meg Daly -, akar a szegény munkások mennek a magasabb bérű országokba, az eredmény ugyanaz: a bérek versengő lealkuvása azon országok kárára, amelyek a magas bér politikáját követték a népességszám korlátozásával és a vagyon egyenlőbb elosztásával. Az alacsony bérű országok dolgozói nyernek a foglalkoztatottak számát tekintve, azonban rendszerint veszítenek a bérnövekedés tekintetében a szinte végtelenül olcsó munkaerő-kínálat miatt, ami a korábbi és jelenlegi népességnövekedés következménye. A magas bérszínvonalú ország tőkései pedig nyernek az alacsonyabb bérköltségeken, otthon és külföldön egyaránt." (Daly, 2005) A szabadkereskedelmi világrend azonban minden korábbi rezsimnél alkalmasabb arra, hogy a növekedés okozta károkat elrejtse, illetve elhomályosítsa az összefüggést a káros következmények és az őket előidéző tevékenység között. Ebben nemcsak a földrajzi távolság növekedése 22
