Philomates, loannes [app. 1, app. 2]: Privigyén született. 1578 és 1583 között
Rozsahegyen (Ruzomberok, SK) tanít. 1583—1587-ben Szentandráson
(Liptovsky Ondrej, SK), majd 1588 és 1591 között Bazinban (Pezinok,
SK) lelkész. (ELEM I, szerk. CsEPREGi 2015, 292.)
Popelius (Poppel) a Lobkowicz, Julia [74]: Ladislaus Popelius (Poppel) a Lob¬
kowicz fiatalon elhunyt kislánya.
Popelius (Popel, Poppel) a Lobkowicz (Lobkovic, Lobkovicz, Lobkowitz),
Ladislaus [5, 74]: idösebb Ladislaus a Lobkowicz és Johanna Berkovä z
Dubé fi. 1563-ban feleségül vette Magdalena a Salmist. Négy leányukat
a Kurzbach, Solm, Iréka és Batthyány családba házasították be (Korraı
2012, 65—71). 1576-tól Trencsén zálogjogát bírja felerészben Ernfried von
Ortenburghgal. Irencsén vármegye főispánja és királyi főkapitány is. 1582
és 1587 között a cseh kamara elnöke volt, de 1594-ben kegyvesztett lett,
ezért magyarországi birtokaira menekült. 1583-ban a vár zálogjogát eladta
Gimesi Forgách Imrének (KENYERES 1995, 21-22). Genealógiai táblázatot
läsd: SOMMERSBERG 1730, 46-47.
Prunonus (Pruno, Bruno), Ioannes [59; app. 15, app. 36]: 1560-ban született
Galgócon. 1577-1578-ban Zsolnán, Iglauban, Jénában és Lipcsében tanult,
majd 1579. január 9-én a wittenbergi egyetemre iratkozott be. 1581-től
tanár és 1582-től lelkész Galgócon, majd Colacinus halála után 1583-tól
1586. március 23-ai haláláig Trencsénben tanár. Ihurzó György nevelője
és a lutheri Kis káté első szlovák fordítója. (OKkÁL 1986, 149; ELEM 1/2,
szerk. CsEPREGI 2015, 358.)
Prunonus, Paulus [59]: német polgár Galgócról (Hlohovec, SK), loannes Pruno¬
nus bátyja és Mader - valószínűleg — zsolnai iskolatársa. (OKÁL 1986, 149.)
Racicenus (Osvaldi), Stephanus [60, 61]: 1560 körül született Rákosvölgyben
(Racice, SK) (OKÁL 1985, 155 szerint viszont a morvaországi Raëicében).
Nyitradivéken, majd 1574-től Körmöcbányán és 1576-tól Irencsénben ta¬
nult. Okál szerint Mader iskolatársa Zsolnán (Okál 1986, 155). 1578-tól
Bánon iskolamester. 1580. május 11-én ordinált Wittenbergben. 1580-tól
Bánon, majd Beckón és Vágújhelyen, 1599-től Öszombaton (Sobotiste, SK)
és 1611-ben Szakolcán lelkész. (ELEM I2, szerk. CsEPREGIi 2015, 214.)
Sarosius (Sarosi), Andreas [66]: A neve Nagysdrosra (Velky Saris, SK) utal. Sárosi
1581. április 26-án iratkozott be wittenbergi egyetemre. (OKÁL 1986, 153.)