bányán tanult, majd 1572-ben Hájon (Áj, SK) tanít. 1573 és 1575 között
jegyző Privigyén. 1576-1577-ben ismet tanult, de Löcsen. 1577-1589-ben
Zsolnan (kantorként is), 1580-1583 között Privigyen, majd 1583-töl 1584¬
ig Mosócon tanít. 1584. december 15-én ordinált Wittenbergben, majd
1584-től 1593-ig Privigyén lelkész, miközben 1587-ben bajmóci esperes is.
1593 és 1596 között Biccsén udvari prédikátor, de közben 1593-ban báni,
majd 1594 és 1596 között felső-trencséni esperes. 1596 februárjában halt
meg Biccsén. (KEVEHAZI 1989, 27; ELEM I/1, szerk. CSEPREGI 2014, 738.)
Hynconius, Ioachimus lapp. 5]: a csehországi Pacovban született. Elemi ta¬
nulmányait Jihlavában kezdte meg. 1575. szeptember 5-én szerezte meg
baccalaureusi fokozatát Prágában. 1577 legelejétől Irencsénben, majd
később 1580-ban Selmecbányán tanított. 1583-ban katolikus hitre tért.
1585-től a csehországi Mikulovicében plébános. (Rukovéf 1966, 376—378;
OKÁL 1986, 154.)
Jessenius (Jeszenszky, Jesensky), Simon [6, 29, 63; app. 24, app. 42, app. 43]: a
mai Turécjeszenen (Turcianske Jaseno, SK) született 1529-ben Stephanus
Jessenius és Barbara Rakovské fiaként. Bartfan (Bardejov, SK), majd 1555.
mäjus 31-En iratkozott be Wittenbergben (AAV, ed. FOERSTEMANN, 307).
Hazatérve Turécszentmärtonban (Martin, SK) és Németlipcsén (Par¬
tizänska Lupéa, SK) volt tanár. Ezután trencséni várnagy és alispán, va¬
lamint jegyző és a trencséni költői kör tagja. Mader trencséni és bártfai
tanulmányai mecénásának nevezi. A Mader-kötetben lévő három versén
kívül ismert még egy 1560 körüli (inc. Ouem pietas Domino gratum vir¬
tusque decora) és egy későbbi verse unokatestvérének Rakowski Mártonnak
(inc. Pulcbra Magistratus tua dum ornamenta relegi), valamint egy 1577-es
költeménye Koppay György kötetében Miksa császár halálára (inc. Maxi¬
mus Imperii Rector, quo sospite nunquam) ajanlva. (Rukovét' 1966, 443; OKAL,
Koppay 1980, 96-97.)
Leporinus, Michael [30]: Wroctawban és Rostockban tanult körmöcbänyai
származású tanár, aki Prágában, majd Selmecbányán tanított. 1584. ápri¬
lis 22-En ordinält Wittenbergben. 1584-töl a tescheni hercegseg-beli Pun¬
cówban (Punzau), majd 1605-ben a csehországi Kunstátban lelkész. (OKÁL
1986, 151; ELEM I/, szerk. CsEPREGI 2014, 973.)
Luczatinski, Aegidius [71]: a neve Lucatére (Luéatin, SK) utal.
Luczatinski, Ioannes [71]: Aegidius Luczatinski fia. Anyja egy bizo¬
nyos Elisabeth.