Oldal 49 [49]
18.1. ÜSTÖKÖS
Az egyik legérdekesebb verse az 1577-es Iycho Brahe-féle üstökös leírása (inc. Heb¬
raeo qui rite geris de nomine nomen; no. 6)."" Az észlelés pontos napját is megadja:
november 9.7 Habár Bártfa neve is felmerül a vers első részében (124. sor), de ez jól
elkülöníthető az üstökös leírásától a vers második felében. A bártfai utalásból tudjuk
meg, hogy Simon Jessenius segítette nemcsak az otthoni, hanem bártfai tanulmányait
is. De az üstököst Mader már Zsolnán láthatta, vagyis az 1577-es őszi szemesztert
ott kezdhette meg. Hogy Zsolna előtt pontosan mettől meddig tanult Bártfán, nem
tudjuk. A versminta két különálló vers összegyúrása lenne. Az első 24 sor egy Jesse¬
niust dicsérő ,epistola dedicatoria", amelyben köszönetet is mond az apjáéhoz mér¬
hető tanulmányi támogatásért. Sosem tudja ezt az adósságot törleszteni. A szokásos
humanista toposz szerint tudja ugyan, hogy drága ajándékokat kellene küldenie, de
szegény költőként csak versekkel szolgálhat (lásd ugyanezt a toposzt a Barossiusnak
írt versben, no. 12). Az üstökös leírása és a hozzá kapcsolódó toposzok a 25. sornál
kezdődnek: Mensis agebatur gelidi lux nona Novembris, sparserat ob longas cum nova
stella comas. Elmondja, hogy mikor tűnt fel az , új csillag" az égen hosszú csóvát húzva.
Azt is megtudjuk, hogy a görögök kouíúrnc-nek mondják (27-28. sor), és hogy a köz¬
nép helytelenül mondja az üstököst csillagnak, amelyet sok dolog egyértelműen bizo¬
nyít is: az anyaga, a mozgása, az időtartama, a formája és a színe. Az ég csillagainak
fénye sohasem halványodik el, hanem ugyanabban az állapotban marad. Az üstökös
a föld sűrű kigőzölgéseitől meggyulladva sosem marad egy helyben (29-34. sor). Ez
a mostani tünemény is jó példája annak, hogyan változik, és hogy egyre kevesebb a
fénye (37-38. sor). Mint mondja, arról, hogy ezek a tünemények milyen elkövetkező
dolgok előjelei, csak keveset fog énekelni (39—42. sor). A közemberek nagy része úgy
gondolja, hogy az égi jelenségek közül nem mindegyik hoz valami rosszat. De hogy
a gonosz világra egyik se hozna bajt, azt — hacsak nem bolond - senki sem tagadhatja
(43-50. sor). Büntetlenül senki sem látott még tüzes üstököst, amely ne hozott vol¬
na valami rosszat is.8 A földre terméketlenséget, vagyis éhínséget szokott hozni és
hős vitézek pusztulását jelzi. Gyakran kegyetlen pestissel jár együtt, ahogy most is
106 "Naplója szerint Szenci Molnár Albert legelső emléke is az 1577-es üstökös feltűnése és a riadalom, amit
keltett: , Megesett egy éjjel, hogy az egész házunk népe felkelt és a hálókamrákból kiment. Én a zajra
felriadva és egyedül hagyva szörnyen sírok. Anyám bejöve karjába vesz, kivisz, s ujjával az égre mutat:
egy igen hosszú, a végénél horgas üstököst látok, amelynek képe mindig megmarad a lelkemben." SZENCI
MOLNÁR, kiad. Szasö 2003, 105 (latinul: 53). Lásd ehhez: FARKAs 2010. Lásd még Gyulaffi Lestár
kolozsvári észlelését (GYULAFFI 1894, 14.): , Hoc eodem anno [1577] cometa visus est (qui malum omen fuit
Turcae) intra spatium trium mensium circa festum Martini.” (Ugyanebben az évben [1577] a Márton-napi
ünnep körül három hónapon keresztül üstökös látható, amely a töröknek rossz ómen volt).
Az1577-es üstökösről a legrészletesebben lásd: HELLMAN 1977. Az üstökösökhöz kapcsolódó korai modern
nyomtatványokról: FARKAs 2014. A NASA modern, tudományos adatait lásd: https://ssd.jpl.nasa.gov/sb/
great comets.html (2023. 10. 05.)
18 Az 1577-es üstökös hatásairól Báthory Istvánnak dedikált könyvecskét lásd: Misocacus 1578. És ezen
hiedelmek babonaságáról lásd: DupirnH 1579. Erről és az 1577-es üstökösről a legfrissebb elemzést és az
üstökösről megjelent több mint 110 korabeli nyomtatvány irodalmáról, lásd: SEBŐK 2017; ALMÁSsIi 2022;
MrHozcsA 2022, 56-66.
107
47