Oldal 48 [48]
a versben — elküldi neki egyik ilyen tréfás hangvételű versét egy haldokló paraszt¬
ról, amelyet késő este írt gyertyafényél. Reméli, hogy válaszol majd neki Helner. A
könyv következő verse Helner verse, amelyet Mader , vicces kérdéseire" írt válaszul
(inc. Aeger eram, dextro stillans mihi nare catarrhus, app. 11). Mintha Helner próbálná
megérteni Mader humorát. Félhalott volt a kórtól, se lelkében, se testében nem volt
erő, amikor a hurutos Helner orrfolyásával küszködve kézhez kapta Mader versét.
Egyből vissza is tért belé az élet. Kicsit azért szabadkozik, hogy sokszor szégyelli,
amit ír, ám a kocka el van vetve. Mentségéül szolgáljon, hogy ha nem is sikerült jól
megcsinálnia, de legalább megpróbálta. A 47. sortól olvashatjuk a Mader-vers (no.
10) kommentárját: két Gallusról van szó, az egyik egy ember, a másik pedig egy
madár, vagyis egy kakas (ga//us). Mindkettő a haldokló paraszt szobájában van. Hel¬
ner részletesen elmagyarázza a némely részében pikánsnak szánt vers poénját, amely
egyszerre igyekszik összemosni a Gallus-gallus és a Galla-galla szavak jelentését. A
válaszvers — humorra humor — a részletes, szájbarágós túlmagyarázás miatt tűnhet
viccesnek. Ezután pedig Mader 30 disztichonos válasz-válaszversét is elolvashatjuk,
amely Helner költészetét dicséri (inc. Ur tua Pierio conspersa lepore tulisti; no. 11). Nagy
boldogságot szerzett neki Helner verse, mintha a tállyai hegyek szőlőinek édességét
itta volna magába, mintha ennek a mustjával teli korsóból szívta volna szalmaszállal
az édes mustot (13-16. sor). Mivel Helner másik versében Madert pataki elutazásakor
búcsúztatja (inc. Ecce probe longo fueras mihi cognitus usu; app. 18), ezért valószínű,
hogy e verssorozatot mar Trencsénrél irta Sarospatakra Mader Helnernek. Egy Stor¬
ciusnak írt rövidebb vers azt mutatja, hogy azért Mader sem vetette meg a bort (inc.
Languida praestanti relevantur corpora vino; no. 32). Azt írja, hogy a tunya test a kiváló
bortól felvidul, míg az olcsó borok ártanak az egészségnek. És habár a friss mustot
mindenhol dicsérik, de a réginél —-vagyis a bornal — ez jobb nem lehet, mert az öreg
borokban több a kellem.
17.2. Jóllehet nincs rá utalás a szövegben, de mintha a fentieknek lenne a folytatása
az a lusus scholasticus, amely egy ällatmese a kakasviadalröl (inc. Gallorum tenui modu¬
labor arundine pugnam; no. 18). Torz tükröt tartva az ember belső fogyatékosságai elé
a versen belül tíz további epigrammát ír a kakasok viselkedéséről."
18. Egyéb
Ide azokat a verseket gyűjtöttem össze, amelyeket nem tudtam a fenti műfajokba,
alműfajokba besorolni.
15 OKAL 1986, 156.
46