hatjuk ezen intervallumra." Mader nem megy el Kolozsvarra, de hivja Mednienskit
Patakra, amelynek iskoláját a legnagyobb szavakkal dicséri. Akár héberül, akár görö¬
gül szeretne tanulni, jöjjön ide, ahol valaki Homéroszt, míg más Hésziodoszt énekel
(carmina divini modulans decantat Homeri unus, et Hesiodi concinit alter opus). A 92.
sorból megtudjuk, hogy Patakon még Mader előtt áll az Iliasz tanulmányozása is. A
93. sortól a sárospataki iskola mindennapi életéről is találunk információkat. Mader
néha főtt lencsét és káposztát eszik. A szomjúságot borral oltják, ha nincs meg az az¬
napi kenyéradag, akkor gyerekeket szalasztanak el, hogy hozzanak teli kosárral (si gua
dies panem communi farre paratum non habet, en pueri plena canistra ferunt). De kony¬
hájukon néha kövér, zsíros kolbászok is sülnek a tűzön (pinguia cum lardo farcimina
nostra culina torreri numquam non videt igne micans). Sajât kézzel szedett szilva (pruna
rustica) is jut a környékről.? A 115. sortól a szegénység előnyeire tér ki: szegénynek
lenni a legkényelmesebb, hiszen a szegény kevéssel is beéri. Végül fontos megemlí¬
teni a 131-134. sort, amelyböl kiderül, hogy Mader boldog új évet kér Janus atyától
Mednienskinek, akár jön Patakra, akár Kolozsváron marad. Ez azt jelenti, hogy 1579
decemberében írhatta a verset.
A születéshez kapcsolódó vagy a születésnap tiszteletére írt költemény, amely sokszor
inkább névnapi köszöntőt jelent."
8.1. Az egyik versben trencséni patrónusát, Simon Jesseniust köszönti névnapja
alkalmából 1580. oktöber 28-än (inc. Sancta divorum celebremus una; no. 63). A vers
inkább a két apostolról szól. A 13. versszakban kéri Istent, hogy zúzza szét a török
kegyetlen fegyvereit.
8.2. A másik genethliacum kilóg a megszokott születésnapi versek sorából. Nem¬
csak, hogy saját születésnapjára írta, de ráadásul nem is magának, hanem Balassa
Istvän jöszägigazgatöjänak, Ioannes Petroninak dedikälta (inc. Edidit hac genitrix in
lucem me mea luce; no. 67). Azért nagyon fontos vers, mert ebből tudjuk Mader szü¬
letésének pontos idejét és elemi iskolájának a helyét. A vers címe elárulja, hogy az
1558. évben született, az Úr mennybemenetelének a napján, vagyis május 19-én. A
kilencedik sorból pedig azt is megtudjuk, hogy reggel hatkor (ortus mane novo sum
sexta infantulus hora). Krisztustól kapta a lelkészi hivatást is. A 17-18. sorból kiderül,
hogy a magyar végeken, Semptén kezdte meg elemi iskolai tanulmányait: arx stat in
Hungaricis Sintavia finibus, illa nutritus didici prima elementa puer. A 19-26. sor gye¬
54 A vers margójára azt irta Mader, hogy Laskay „mär az erdelyi vajda orazora.” Ezt valószínűleg Báthory
Krist6f requisitoraként kell értenünk (jóllehet nehéz lenne a két szót összetéveszteni). A könyv kiadásakor
tehette ezt a megjegyzést Mader, vagyis 1588 elején, ez jól egybevág az ismert adatokkal, miszerint 1580
júliusa és 1589 májusa között töltötte be ezt a funkciót. GÁLFi 2015, 60.
§5 Ehhez lasd: Drenes, Ucratr 2013, 28, 31.
86 Lasd részletesen: MoLNAR 2024, 142-143.