Oldal 13 [13]
Erdélyi utazásának csupán egyetlen állomását ismerjük. Apjának írt versében (no.
8) említi meg, hogy öt napra feltartóztatták őket Gyulafehérváron. A szakirodalom¬
ban néha felbukkanó kolozsvári tanulmányainak?! én nem találtam nyomát a kötetben,
ahogy annak sem, hogy járt volna a Szamos menti városban. Viszont a Kassa-Gyu¬
lafehérvár útvonalon szinte biztos, hogy érintette Kolozsvárt is.? Valamivel később
unokatestvére, Nicolaus Mednienski (Mednyánszky) — aki Kolozsváron tanult — hívta
ugyan, de Mader nem vállalkozott a hosszú útra és Sárospatakon maradt." Viszont
zenei műveltségével is kapcsolatos érdekes életrajzi részletet tudunk meg Mader egyik
verséből, amely szerint költőnk erdélyi útja során és pataki tanulmányai alatt is zené¬
léssel keresett némi pénzt. Ha nem költői képzelgésről van szó, akkor zenei tudása
egyszer az életüket is megmentette Erdélyben (lásd 35. oldalon). Nem részletezi, hogy
milyen zenére kell gondolnunk. Erdélyi hodoeporiconjának 188. sora Kalliopéra utal,
a Petrus Barossiusnak írt verse (no. 22) alapján pedig biztos, hogy tudott énekelni.
Ezen a ponton több kérdés is felmerül. Miféle énekekkel tudott pénzt keresni Erdély¬
ben? Ha volt is nála valamilyen hangszer, verseiben mint instrumentumot sosem em¬
líti. Ha találkozunk nála hangszerrel, akkor azt inkább a bevett "költészet értelemben
használja. Kiket szórakoztathatott énekmondóként, akik fizettek is ezért? És mi¬
lyen nyelven? Szlovákul Erdélyben aligha. Akkor magyarul, németül, esetleg latinul?
De vajon miről énekelt? Úgy kell elképzelnünk, mint valami hírmondót? Vajon saját
dalokat adott elő vagy valamilyen közismert repertoárból válogatott? Mindenesetre
Mader elejtett megjegyzései azt sejtetik, hogy nemcsak egy ma már ismeretlen, kéz¬
iratos — feltehetően latin nyelvű — humanista irodalmi élettel számolhatunk, hanem
olyan populáris, népnyelvi zenei repertoárral is, amelynek befogadó közönsége még
fizetni is hajlandó volt érte. Ennek a mikromecenatúrának a nyomait — ha maradtak
— érdemes lenne majd összegyűjteni, mert ez is azt mutatja, hogy az egyetem nélküli
országban még az elemi iskolák tananyaga is ténylegesen készpénzre váltható tudást
adott a diákoknak. Nemcsak felfelé talált átjárást a latin nyelvű irodalommal, hanem
lefelé is, a kocsmák, vásárok, esküvők, temetések és szállást adó házigazdák lényege¬
sen egyszerűbb, népnyelvi világa felé is.
3. Sarospatak (1579-1580)
Mader mär emlitett, erdélyi utazását leíró verse (no. 8) alapjän, amelyet ex schola Pa¬
takina írt, valamikor 1579-1580-ban Sárospatakon tanult. Pataki tanulmänyairöl
több versében is ír. A Colacinust dicsérő költeményből (no. 9) tudjuk, hogy a ver¬
Ja SzABó 1986, 500. A versekben Okál sem találta ennek a nyomát (OKAL 1986, 148).
2 Gálfi Emőkének tartozom köszönettel, hogy felhívta a figyelmemet a Kassa és Gyulafehérvár között
leggyakrabban használt kereskedelmi utvonalra (vd. Pacu 1978, 1032-1035; Kusiny1 2009, 308-312).
Ez alapján valószínűsíthetjük még Kassa és Gyulafehérvár között Nagyváradot, Kolozsvárt, Tordát és
Nagyenyedet is.
23 Lasd: OKAL 1986, 148.
11