Seite 10 [10]
rolására is. Mindezek után a Mader-kötet költeményeinek, leveleinek ábécésorrendbe
szedett címzettjeit és szerzőit sorolom fel ismert életrajzi adataik összefoglalásával.
Az alábbiakban, hogy pontosan behatárolhatók legyenek a költemények, végig a jelen
kiadás versszámozását használom az incipitek feltüntetésével együtt.
I. A Valerian Maderrel foglalkozó szakirodalom
Valerian Mader életrajzát egyetlen példányban fennmaradt könyvéből, a Libellus exer¬
citiorum poeseos scholasticorum’böl' tudjuk rekonstruälni, amit Miloslav Okäl 1986-0s
tanulmányában foglalt össze. Okál tanulmánya az egyetlen, amely érdemben és rész¬
letesen valaha is foglalkozott Maderrel. A nyúlfarknyi szakirodalom Borsa Gedeon
1964-es cikkével kezdődik, aki 1963 nyarán fedezte fel a nyomtatványt Bécsben, az
Österreichische Nationalbibliothekben.? Habár Borsa inkább a nyomdász Mantsko¬
vit Bálint galgóci korszaka miatt tartotta fontosnak a kis könyvet, azért azt is megje¬
gyezte, hogy a könyvben szereplő ismeretlen szerzőket érdemes lenne majd külön is
tanulmányozni, mert csak Mader könyvecskéjéből ismerjük a nevüket. Mielőtt Okál
megírta volna nagy összefoglalóját Maderről 1986-ban, egy 1971-es, Petrus Barossi¬
usról szóló tanulmányában — főleg Barossiushoz intézett versei kapcsán — röviden már
foglalkozott Maderrel is.? Ezek után Székely Júlia említi meg egy bekezdés erejéig a
trencséni versíró kör egyik tagjaként Mader nevét 1982-ben." Fontos Pálfy Miklós
1965-ben kiadott katalógusának két sora is, amely egy Madernek címzett 1600-ban
kelt levélre vonatkozik (lásd lentebb). Ez azért fontos, mert később Okál még nem is¬
merte ezt az információt, ami miatt nagyjából az 1586-os évnél veszíti szem elől szer¬
zőnket. Három évvel később Ján Misianiknak a szlovák humanizmusról írt monográ¬
fiájában tűnik fel Mader neve." A szlovák irodalomtörténész az első, aki megpróbálja
tömören összefoglalni Mader könyvét. Mintha kissé bizonytalan lenne abban, hogy
Mader költészete provinciális jellegén túl érdemes-e egyáltalán a figyelemre, de vé¬
gül is sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem maradt fent több, hasonló jellegű kötet.
Ugyanebben a kötetben jelent meg Jozef Minárik írása is a XVII. század első felének
latin alkalmi költészetéről." Említésszinten szerepel benne Mader is pár verscímmel,
amelyekhez ötletszerűen címkézve, ám a teljességre törekvés igénye nélkül hozzá¬
rendelte az alkalmi költészet némely nyilvánvaló alapműfaját. Aztán egy évtizeddel
később Okálnak a fentebb már említett hiánypótló tanulmánya következik, amely di¬
MADER 1588.
Borsa 1964, 164-165.
OKAL 1971.
SZEKELY 1982, 651.
MISIANIK 1967, 215-217.
MINÁRIK 1967, 245, 249, 250.
UR Bw NE