Oldal 349 [349]
OCR
NARZISS, AVAGY AZ ANYÁHOZ VEZETŐ ÚT Most ugyanazok jönnek, akik A pusztai farkas kapcsán szerzőjének költőhöz méltatlan aktualitást vetettek a szemére, a Goldmund ürügyén pedig , múltba való menekülést" emlegetnek. Ebben a könyvben azonban azt a Németországot és azt a német jelleget ábrázoltam, és az iránt fejeztem ki szeretetemet, melyet gyermekkorom óta őrzök magamban - pontosan azért, mert mindazt, amit ma sajátosan , németnek" neveznek, kimondhatatlanul gyűlölöm. A történet egyik fő helyszíne — a műben szereplő Mariabronn - előképének tekinthető 12. századi cisztercita kolostor Maulbronnban, mely a reformáció megerősödése idején, 1534-ben protestáns fennhatóság alá került, kitűnő iskolaként működött, és néhány hónapos internátusi képzés után innen szökött meg a tizennégy éves Hesse. Hesse több írásában is megörökíti a kolostort (Kerék alatt, 1906; Egy maulbronni szeminarista, 1954; sőt bizonyos mértékben még Az üveggyöngyjáték, 1943 pedagógiai provinciájának kialakításánál is szerepet játszott az egykori kolostori iskola). Egy másik fontos helyszín Würzburg, a Majna-menti, frank püspöki székhely, amely a 14. századtól a II. világháborúig halászatáról, borászatáról és szobrászati iskolájáról volt híres. A 16. században itt élt és alkotott az Európa-szerte ismertté vált Tilman Riemenschneider, a faszobrászat megújítója is. Valószínűleg ő is mintaképül szolgált Niklaus mester és Goldmund alakjának megformálásához, s különösen János tanítvány szobrához. A megírás körülményei: a történeti kor és a helyszín, továbbá a műben szereplő idő, a helyszínek és az alakok , valódi" előképei mindenképpen érdekes adalékot jelenthetnek az olvasó számára, ám sosem szabad közvetlen kapcsolatot keresni közöttük és a mű világa között, hisz a Narziss és Goldmund esetében is, mint minden irodalmi műalkotás esetében, fiktív világgal állunk szemben, mely önálló, belső törvényszerűségek alapján működik és kel életre, és elsősorban az életmű más darabjaival mutat rokonságot. Hesse alapvetően ebben az írásában is azokkal a gondolatokkal és eszmékkel küzd, melyek korábbi és későbbi alkotásaira is jellemzők. Az elbeszélés egyik — és legfontosabb — alapgondolatát, az igazi művészet lényegét ő maga fogalmazza meg egyik levelében, melyet 1928. december 27-én írt Bruno fiának: Az ember a régi, szemléletes és szép elképzelés szerint testből, lélekből és szellemből áll. Ezen alkotóelemek közül kettőt többnyire összekötnek egymással, a harmadikat pedig elhanyagolják. Így tagadta és hanyagolta el a testet a kereszténység a szellem és a lélek összefonódása révén. Ezzel szemben korunk eltúlozza a test és az értelem kultúráját — mindkettőt a lélek kárára. A művészet azonban éppen hogy a lélek birodalma, lélekkel áthatott, kifinomult érzékiség, és messze az érzékin túlra törekszik. + 347 +
