Page 149 [149]
OCR
THOMAS MANN: DOKTOR FAUSTUS hasonlítja, , amelyben semmi sincsen, ami atematikus volna, semmi, ami ne tudná magát igazolni, mint egy állandó és változatlan alapanyag variációja". E művészi kompozíciós koncepció csírájában — és veszedelmes politikai-demagógiai vetületét is felvillantva — már felbukkan Kretschmar harmadik és különösen negyedik kaisersascherni zeneelméleti előadásában, sőt a harmadikban kibővül egy igen fontos mozzanattal: azzal, hogy a zene, lényegét tekintve az érzékitől mentes, tiszta szellemiség, és , legbensőbb óhajtása, hogy egyáltalában ne hallják, ne is lássák, ne is érezzék, hanem — ha ilyesmi lehetséges volna - az érzékek és érzések túlvilágában, valamely tisztán szellemi szférában szemléljék és fogják fel"? Ugyanakkor a zene az érzéki világhoz van kötve, tehát a , legerősebb, mámorító érzékiségre kell törekednie"." E mámorító érzékiség hatását és hatékonyságát Kretschmar ,,»Az elemi a zenében« vagy »A zene és az 6selem« vagy »Zenei elemek« vagy mas ehhez hasonló" című utolsó előadásában taglalja. Kretschmar fejtegetései rámutatnak a zene ahistorikus voltára, arra, hogy ,e különös művészet [...] bármely pillanatban képes mindent elölről kezdeni, a semmiből újra elindulni, tudomásul sem venni addig megtett művelődéstörténeti útját [...] képes magát újra fölfedezni, újonnan megteremteni". Ezt az elméleti kijelentést Kretschmar a 18. század derekán Németországból Amerikába települt szektavezető, Johann Conrad Beissel zenéjével illuszträlja, akit Zeitblom „zugdiktätornak” tituläl. Beissel vegtelensegig leegyszerűsített dalelméletében minden hangsort , úr- és szolgahangokra" oszt fel, mely hangsorban , a szövegnek minden hangsúlyos szötagjät egy-egy mesternek, a hangsúlytalanoknak pedig szolgáknak kellett képviselniük". ? Ezzel a módszerrel képes lett volna , az egész szentírást a maga receptje szerint" megzenésíteni. A dalokat falzettben adták elő, ami azt az akusztikus hatást érte el, mintha a hang az imaterem alacsony mennyezetéről , szállna le s lebegne angyalkórusként a gyülekezet feje fölött".? Beissel példája jól mutatja, hogyan manipulálható a tömeg egy pragmatizált, primitív rendre redukált zenével. Leverkühn az I. világháború után ugyancsak a zenei formanyelv egyszerűsítésén fáradozik, hogy muzsikája elérje a népet. 28 Uo., 588. 2° Uo., 76. 30 Uo. #4 Uo., 78. 2 Uo., 81. 3 Uo., 83. + 147 +
