Seite 148 [148]
IRODALOM — KULTÚRA
Leverkühn ezért vonzódik a matematikához, ami a zene steril formai oldalát
jelenti számára, és részben ezért a teológiához is. A rend viszont nem abszolú¬
tumként jelenik meg számára, mint a humanista Zeitblom számára, aki az
emberi léptékkel mérhető, a ráció határain belüli, az apollóni szépnek és jónak
a hirdetője, hanem relatívumként. , Nincsen jobb, mint a rend viszonylatainak
szemlélete. A rend a lelke mindennek. A rómabeliekhez írott levél tizenharmadik
része ezt mondja: vAmi Istentől való, az rendezettx",? közli Leverkühn Zeitblommal
egy korábbi beszélgetés során. Ebben a relativizmusban megkérdőjeleződnek,
felborulnak, vagy egyenesen kívül rekednek a polaritáson nyugvó, abszolút ér¬
tékrend kategóriái, mint például kultúra és barbárság. , A barbárság csak abban
az eszmei rendben a kultúra ellentéte, amelyet ez utóbbi, a kultúra felállít. Ezen
a renden kívül a kultúra ellentéte talán valami egészen más, vagy egyáltalában
nem ellentét"? — hirdeti Leverkühn. A kultúra nem egyenlő Leverkühn számá¬
ra a civilizációval. A kultúra elengedhetetlen alkotóeleme a naivság, a természe¬
tesség. A düreri mágikus négyzet — ami , tizenhat arab számokkal számozott
mezőre volt osztva, mégpedig oly módon, hogy az 1-es a jobb alsó, a 16-os szám
a bal legfelső kockába került; a mágia — vagy furcsaság — abban állott, hogy a
számok összege, akármilyen irányban adták is össze őket, felülről lefelé, kereszt¬
be vagy átlósan, mindenképpen 34-et eredményezett"? — ott függ Adrian hallei
szobájának a falán.
Albrecht Dürer: Melencolia I (részlet)
A regény vége felé, a XLVI. fejezetben a korábbi alkotásokon túllépő, és azokat
összegző fő mű, a Doktor Faustus panaszolkodasaval kapcsolatban Zeitblom
felidézvén egy korábbi társalgást Leverkühn zenei stílusát a mágikus négyzethez
25 Uo., 57.
2% Uo., 74.
7 Uo., 114.
+ 146 +