Oldal 147 [147]
THOMAS MANN: DOKTOR FAUSTUS
valahogyan , visszavezetni" az elszigetelt zenét ,egy szerényebb, boldogabb álla¬
potba" "még ha az nem feltétlenül a vallás is. Egész életművében azon fáradozik,
hogy rábukkanjon erre a , magasabb", , boldogabb" zenei állapotra, melyet majdan
paradox módon a „parödiän” ät (Tengerragyogas) a dodekafönia formanyelven a
zenei hang , renaturálásával" — tehát az új, szigorúan rendezett , mágikus" forma¬
nyelv és az ösibe, az „elemibe” valö visszateres összekapcsoläsäval (Apocalipsis
cum figuris és a Doktor Faustus panaszolkoddsa) — vél elérni. Nem véletlen, hogy
Dürer Melencoliájának mágikus négyzete végigkíséri életét, mert Leverkühn
formanyelvének egyik támpillérje a szigorú — akár az emberi határain túlnövő,
borzongatóan rejtélyes, mágikus vagy kozmikus — ,,tiszta rend”.
Albrecht Dürer: Melencolia I (1514)
24 Uo
e 145 +