Seite 132 [132]
OCR
IRODALOM — KULTÚRA válthat meg. Wagner szerelmesei azonban Schopenhauer nézetétől igencsak eltérően eksztatikus szerelmi egyesülésben igyekeznek megszabadulni az akarat okozta kínoktól. Wagner egy levéltervezetben, melyet soha nem küldött el Schopenhauernek, a nemi szerelem koncepcióját az akarat önmegismeréséhez és önmegtisztításához vezető üdvözítő útnak nevezi.? Jahuda Galor szerint Mann fölöttébb kérdéses és szubjektív módon értelmezi Wagner Spinell magyarázatot igénylő szavainak , igen, csak akkor vagyok én magam a világ?" tisztátalan voltát, mert az értelmezés megkönnyítése céljából a kettőspontot, amit Wagner a , világ" után tett, felkiáltójellel helyettesíti, míg , Wagner a kettőspont után következő értelmet félreérthetetlenül megmagyarázta: egy orgazmus ábrázolásáról van szó".? A Schopenhauer-tanulmány végén Mann ismerteti saját művészetfelfogását, és ennek alapján nevezi Schopenhauer filozófiáját aktuálisnak és modernnek, miközben fölteszi azt a kérdést, hogy mit szólt volna Schopenhauer ahhoz a gondolathoz, ha például a művészet nem spirituális objektivitást jelent, hanem mindkét szféra termékeny és az életet felemelő egyesülése és kölcsönös egymásra hatása — káprázatosabb, mint ahogy külön-külön, mint nemiség és szellem lehet? S hogy a művészi, a teremtő lét semmi más, és nem is volt benne soha semmi más, mint átszellemített érzékiség és a nemiségből származó, lángelmévé tett szellem??? S vajon miért modern Schopenhauer? Mert zsenije túlingerelt, és ezért gondolkodásában az életösztön uralja a szellemet, az intellektust. Mann itt kitér a természet (élet, életösztön, nemi ösztön) és szellem (példaul a Trisztänban az életidegen esztéticizmus) poláris viszonyára, és gúnyos kritikával illeti Nietzschét: s Túlságosan sokat és zavaróan dolgozott Nietzsche ezzel a biológiai ellentéttel [az egészség és betegség ellentétével], és egy hamis egészséget hívott a küzdőtérre, amely ma eltiporja azt a szellemiséget, melytől meggyógyulhatna Euröpa.””* Mann 1938-as tanulmányában Schopenhauernél ideges zsenialitása miatt válik uralkodóvá a nemi ösztön, Nietzsche , hamis egészségeszménye" (1938-ban!) pedig eltiporja a szellemiséget, mely Európa gyógyírja lehetne. A korai Trisztanban Nietzschének még nem jut akkora szerep, mint a schopenhaueri nemi 2! Vö. Thomas Mann: Frühe Erzählungen 1893-1912, Kommentar von Terence J. Reed unter Mitwirkung von Malte Hedwig, in Thomas Mann: Große kommentierte Frankfurter Ausgabe. Werke-Briefe-Tagebücher, hg. von Heinrich Detering et al., Frankfurt am Main, S. Fischer, 2004, 239. Vö. Galor: Wie man wird, was man ist, 61. Mann: Schopenhauer, 75. Uo., 78-79. Ezt a gondolatot Mann Doktor Faustus cimü „Nietzsche-regenyeben” tematizalja reszletesen, melyen mär a Schopenhauer-tanulmäny idejen is dolgozik. + 130
