Page 122 [122]
OCR
IRODALOM — KULTÚRA A pusztulás folyamatának végén Aschenbach átértékeli a platóni megismerés célját, és a megismerést a szépséggel együtt a szakadékba taszítja. Míg a szépség a novella elején a forma nélküli mértéktelenségből a tökéletes formaadás és mértékletesség általi teremtés eredménye, és olyan fogalmakkal kapcsolódik össze, mint az ,egyszerűség", , nagyság", , új szigorúság", , második ártatlanság" (Unbefangenheit), , méltóság", , elegancia" és , előkelőség", addig ez a szépség a szöveg végére szakadékként, a semmibe való visszatérésként jelenik meg. Aschenbach logikája szerint az isteni és tökéletes szépség, mely kizárólag érzéki úton ismerhető meg, és amely a művészt visszavezeti a szellemhez, a teremtő princípiumhoz, a csábító Erósz közbenjárásával az elcsábítottat szükségképpen a szenvedély és fajtalanság útjára viszi. E logika szerint a művész az érzelmek kalandora, , akiben veleszületett, javíthatatlan természetes vonzódás él az örvényhez"." Miután Aschenbach Szókratész szerepében Tadzio-Phaidrosszal folytatott dialógusában elveti a megismerést, a szépség kapcsán is arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a , nemes lelket" az is az „erzelem halälos bünere viszi”.”° Ilyképpen valahogy lemondunk a mindent feloldó megismerésről, mert a megismerésben, ó Phaidrosz, nincs fenség és szigor; az tud, ért, megbocsát, gerinctelenül, formátlanul; húz az örvényhez, egy az örvénnyel. Ezt tehát vessük el határozottsággal és ezentúl törekvésünk célja egyes-egyedül a szépség, más szóval az egyszerűség legyen, a nagyság és az új szigor, a másodlagos elfogulatlanság és a forma. De a forma és az elfogulatlanság, Phaidrosz, a mámorhoz és a kívánsághoz vezet, a nemes lelket talán az érzelem halálos bűnére viszi, amelyet saját szép szigora megvetéssel kárhoztat; az örvénybe, még az is az örvénybe ragad. Nekünk, költőknek, hidd el nekem, az örvény a sorsunk, mert mi fölszárnyalásra nem vagyunk képesek, csak kicsapongasra.”* AZ ISTENEK HALÁLA A novella zárójelenete megismétli a harmadik fejezet elején ábrázolt, már említett fürdőjelenetet, és hasonló mitikus képzetekre utal, csak ezúttal az első jelenet negatív ellentéteként, amely a forma és az istenek születését idézte. Tadziónak van egy barátja, aki megjelenésében, viselkedésében és habitusában is a lengyel fiú ellentéte. Tadzio ,mézszőke", , gyöngéd", , isten", ,ür”, ,arisztokratikus”, , kitüntetett"; Jaschu , sötét hajú", ,köpcös fickó", ,vazallus és barát", „barbär”, „szolgälö”. A játékos birkózások közben az erősebb vazallus hagyja, 5 Uo., 135. 20 Uo. 21 Uo + 120°
