Oldal 108 [108]
OCR
IRODALOM — KULTÚRA vaksága arra ösztönzi a történetfeletti pillantást, hogy semmiféle csábítást ne érezzen az élethez való ragaszkodáshoz, miután felismerte, hogy az élet , sötét, nyugodni nem tudó, kielégíthetetlenül önmagát sóvárgó hatalom", igazságtalan és nem ismer kegyelmet, mivel ítélete , nem a megismerés tiszta forrásából fakad".? A történetietlen és a történetfeletti perspektíva közös jellemzője a pillanat, az időtlen-örökkévaló momentum, a lét. A különbség azonban az, hogy a történetfeletti ezt a létmomentumot a művészet és a vallás magasabb perspektívájából szemléli: A ,történetietlenség" szóval a felejteni tudás és a határolt horizont mögé zárkózás művészetét és erejét jelölöm; , történelemfelettinek" azokat a hatalmakat nevezem, melyek a tekintetet elvonják a szüntelen keletkezésről és alakulásról, és arra irányítják, ami a létezésnek az örök és változatlan jelentés karakterét adja, a művészetre és vallásra." E két perspektíva , perfekt", azaz , befejezett": a történetietlen egy soha be nem fejeződő imperfectum, azaz a beteljesületlen lét — a földi lét (Dasein) — nemzésének a pillanatában, ami nem más, mint szüntelen hajdan-volt (Gewesensein), s, valami, ami önmaga tagadásából és elemésztéséből, a magának ellentmondásból él"." Amíg a , történetietlen" semmit sem képes megtartani emlékezetében, mert tökéletesen feledékeny, és semmit sem tud, addig a , történetfeletti" (mindentudó, és tekintetét a levés, az örökös vältozäs (Werden) äradatäban a vältozatlan örökkévalóra és mindig azonos jelentésű és jelentőségű dologra (das Gleichbedeutende) irányítja. Ha valaki képes a történetietlen légkörében születő történeti eseményeket számos alakban tetten érni és megragadni, már az is egyfajta történetfeletti szemléletre tesz szert, és e történetfeletti álláspontról a szemlélődő-elmélkedő lemond az életről, mert , az első vagy a tizenkilencedik század egyetlen órájából megtanulta a választ arra a kérdésre, hogyan és mi céllal élnek [az emberek]".? Ez az álláspont, mely ellenkezik a történeti emberével, aki azt hiszi, ,hogy a létezés /DaseinJ/ értelme a létezés folyamatában jut mindinkább napvilágra", ? akár boldogsággal tölti el, akár rezignációba taszítja a történetfeletti szemléletű embert, mindenképp azt képviseli, hogy , az elmúlt [das Vergangene] es a jelen [das Gegenwärtige] egy és ugyanaz, tudniillik minden ® Uo., 116. ° Uo. 1 Uo., 174. Tatar Gyorgy ,,torténelemfelettinek” forditja az ,überhistorisch” kifejezést. 1 Uo., 98. 2 Uo., 103. B Uo. + 106 +
