Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000092/0000

A lehetségestől a valóságosig. Tanulmányok a német irodalom, kultúra és a műfordítás köréből

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Horváth Géza
Title (EN)
From the Possible to the Real. Studies in German literature, culture and literary translation
Field of science
Irodalomtörténet / History of literature (13020)
Series
Károli könyvek. Tanulmánykötet
Type of publication
tanulmánykötet
022_000092/0086
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 87 [87]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000092/0086

OCR

FRIEDRICH NIETZSCHE GONDOLKODÁSÁNAK FŐBB ÁLLOMÁSAI A dionüszoszi mámorban az ember megérti a világ képzeletjellegét, áttöri az individuáció határait. Nietzsche így írt erről A tragédia születésében: És szélsőséges értelemben így érvényesnek találhatjuk Apollónra azt, amit Schopenhauer a Mája fátylába gabalyodott emberről mond A világ mint akarat és képzetben: "Miként a tomboló, határa sehol sincs tengeren, mely üvöltve emel és süllyeszt hullámhegyeket, bízva gyönge járművében, megül ladikjában a hajós; éppoly nyugodtan ül a kínok világának közepén az egyes ember, megbízva a principium individuationisban és reá hagyatkozva. Igen, Apollónról lehetne elmondani, hogy benne az e princípium iránti rendíthetetlen bizalom és az abba való nyugalmas belehelyezkedés nyeri el legmagasztosabb kifejezését, magát Apollónt pedig bízvást nevezhetnénk a principium individuationis fenséges istenképének, kinek mozdulataiból és pillantásából maradéktalanul szól hozzánk a látszat" teljes gyönyöre és minden bölcsessége, szépségével együtt. Ugyanitt ecsetelte Schopenhauer a bennünket elfogó borzalmat is, ha a jelenség megismerésformáiban hirtelen elbizonytalanodunk, minthogy az okság törvénye ilyenkor meginogni látszik. Ha e borzalomhoz hozzátesszük még az ember legbensőbb mélyeiből, mondhatni: egyenesen a természetből feltörő kéjes elragadtatottságot is a principium individuationis ilyetén széthasadasakor, akkor bepillanthatunk a dionüszoszi lényegébe, mely leginkább még a mámor analógiájával közelíthető meg." Ebben a dionüszoszi mámorban az ember immár nem művész, hanem műalkotássá válik. E két ellentétes princípium az attikai tragédiában egyesül, tökélyre emelvén a görög művészetet, amelyet Szókratész fog lerombolni. Szókratész elveti az intuíciót (intuíció: nézet, szemlélet, látás, Schopenhauer , eleven szemléletnek" nevezi, amely értelmet lát az érzéki világban), a sötét dionüszoszi princípiumot, és spekulatív módon kizárólag az individuum racionális megismerőképességére hagyatkozva igyekszik megragadni a világot, de — Nietzsche szerint — csak a látszatvilágot, a képzetet képes ilyen módon megismerni. Nietzsche szerint a szókratészi bölcselet éppen az élettől fosztja meg a világot. Ezért nevezi őt Nietzsche az első dekadensnek. A dionüszoszi—apollóni ellentétpár az Emberi, nagyon is emberi idején, tehát 1878 táján eltűnik Nietzsche műveiből. A dionüszoszi önállóan a Zarathustra keletkezése táján újra fölbukkan, méghozzá ekkor filozófiájának egyik legjellegzetesebb fogalmaként. A dionüszoszi a keletkezés, változás, levés (Werden), a megsemmisítés ( Vernichten) és újat alkotás / újra alkotás / újjá alkotás (Neuschaffen) * Friedrich Nietzsche: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus, ford. Kertész Imre, Budapest, Európa, 1986, 28.

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1867 px
Image height
2671 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.18 MB
Permalink to jpg
022_000092/0086.jpg
Permalink to ocr
022_000092/0086.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu