keletkezett Hoffmann két regénye is, a Cornaro. Memoiren des Grafen Julius von
S. (Cornaro. Julius von S. grófemlékiratai) és a Der Gehemnisvolle (A titokzatos
férfi) című regénykísérlet. Ezek azonban nem maradtak fenn.
A szépirodalmi hatások mellett fontos szerepet játszott Hoffmann regénye és
egyéb írásai, különösen Az éjjeli történetek (Nachtstücke) szempontjából a ro¬
mantika orvostudományi, a lélek betegségeivel és működésével kapcsolatos iro¬
dalma, többek között Johann Christian Reil Rhapsodien über die Anwendung
der psychischen Curmethode auf Geisteszerrüttungen (1803, Rapszodiak a lelki
gyógymódok lelki megrázkódtatásoknál való alkalmazásáról), Gotthilf Heinrich
Schubert Anischten von der Nachtseite der Naturwissenschaft (1818, Nézetek a
természettudomány árnyoldalairól) és másik főműve, a Die Symbolik des Traumes
(1814, Az álom szimbolikája).
Hoffmann egyik elemzője az író , rémtörténetei" kapcsán joggal , az orvostu¬
domány poetizálásáról"? beszél, hisz Hoffmann, aki maga is tartott attól, hogy
megőrül, és figyelte magán az őrület tüneteit, kora tudományos eredményeit
zseniálisan alkalmazta szépírói munkásságában.
Míg Hoffmann első irodalmi alkotása, a Fantáziadarabok lelkes olvasóközön¬
ségre talált, és a korabeli kritika pozitívan értékelte, addig Az ördög bájitaláról
gyakorlatilag nem jelent meg sem kritika, sem egyéb nyomtatott méltatás. Néhány
magánjellegű reakció kimutatható ugyan: Heine 1816 újévén Fanny unokahúgá¬
nak ajánlja Hoffmann regényét, és 1822-ben Briefe aus Berlin (Levelek Berlinből)
című írásában hatását kissé eltúlozva röviden méltatja. Ludwig Tieck is igen
kritikusan nyilatkozik a regényről, és az egész 19. századi német irodalomtudo¬
many is elítélően kezeli , a romantikus őrület non plus ultráját"?. A német írók
közül Heine mellett egyedül talán Friedrich Hebbel lelkesedik Hoffmann regé¬
nyéért.
Érdekes módon a Németországban ponyvairodalomként kezelt regényt Nagy¬
Britanniában már 1824-ben lefordítják, és igen pozitívan értékelik. Az Egye¬
sült Államokban is érezteti korai hatását. Elegendő Nathaniel Hawthorne Alice
Doanes Appeal" (1835) című elbeszélésére vagy Franciaországban Balzac 1830¬
ban megjelent Életelixír (L’Elixir de Longue vie, 1830) cimti mtivére utalni.
Balzac a novella egy későbbi előszavában említi is, hogy az ötletet Hoffmann
elfeledett művéből merítette. A regény a 19. századi irodalomban nagy hatással
? V6. Friedhelm Auhuber: In einem fernen dunklen Spiegel. E. T. A. Hoffmanns Poetisierung der
Medizin, Opladen, Westdeutscher Verlag, 1986.
3 Vô. Rudolph Gottschall: Die deutsche Nationalliteratur in der ersten Hälfte des neunzehnten
Jahrhunderts. Literaturhistorisch und kritisch dargestellt, Breslau, Trewendt & Granier, 1855.
* Vo. Allienne R. Becker: Alice Doane’s Appeal: A Literary Double of Hoffmann’s Die Elixiere des
Teufels, Comparative Literature Studies 23, 1986/1, 1-11.