Oldal 65 [65]
HEINRICH VON KLEIST VILÁGA, AVAGY A TUDAT ZSÁKUTCÁJA
diadalmaskodik. Ármánykodás és a tisztánlátást zavaró látszat ellenére a tűzpró¬
bát kiálló Katicán mint médiumon keresztül, ki nevében is az örök tisztaságot és
az uralkodói koronát hordozza, győz a racionálison túli látomás igazsága, melyet
Katica legrejtettebb érzéseiben és ösztöneiben őriz, és amelyben minden látszat
és csalatkozás ellenére hisz, és ami mellett a végsőkig kitart.
A kleisti drámák igazi (többnyire kárvallott) hősei — a Homburg hercegét ki¬
véve — nők: Éva, Alkméne, Pentheszileia, Katica, Thusznelda. A nöi lelek rezze¬
nései finomabbak a férfiakénál, a nők érzékenyebbek a belső és a fölülről jövő
hangokra és sugallatokra, és ezért reakcióik is gyorsabbak és kiszámíthatatla¬
nabbak. A hősnők között meglévő különbséget csupán az okozza, hogy az adott
szöveg milyen irányba mozdítja el a lélekben megbúvó, szemlátomást nyugodt,
érzelmi erőket, és az ész mennyire képes uralni avagy manipulálni azokat.
Az érzelmi kitörések nem a műfajok szerint változnak pozitív vagy negatív
irányba, inkább csupán intenzitásukat tekintve különbözőek. Az eltört korsó
vígjáték, akárcsak az Amphitryon. A Pentheszileia szomorújáték, a Heilbronni
Katica nagy történelmi lovagdráma, a Hermann csatája színmű, holott ebben a
darabban Ihusznelda elszabadult állatias, vérszomjas ösztönei nem csekélyebb
intenzitással végeznek Ventidiusszal, mint Penteszileiáéi Akhillésszel. A cím
joggal emeli ki Hermannt, a keruszkok fejedelmét, a germánok vezérét és küz¬
delmét a rómaiak ellen, illetve az egységes Germánia — teljhatalmú — vezető
pozíciójáért.
A darab vezérmotívuma a , vadászat". Hermann nagyvadra — Rómára — vadá¬
szik, és ebben a hajszában mindent alárendel a győzelemnek. Fegyvere a róma¬
iaktól eltanult ravaszság, de alapvető motivációja a bosszú, melynek érdekében
feleségét is képes feláldozni csalétekként. Hermann tehát a rómaiakra vadászik,
Ventidiusz Ihuszneldára, Ihusznelda Ventidiuszra — miután megtudja, hogy a
római legátus közeledése hazugság, és őt is csupán eszközként kívánja felhasz¬
nálni -, a rómaiak pedig a germánokra. A furfangot fegyverként felhasználó,
ösztönökből táplálkozó bosszúvágy diadalmaskodik az ellenség , észszerű" ra¬
vaszságán, amellyel Hermann nemcsak felesége érzelmeit tudja irányítani, hanem
az egységét vesztett, széthúzó germán törzsekét is. Marbod is meghajol Hermann
előtt, akit immár az újraegyesített germán törzsek vezéreként ünnepelnek.
Friedrich Arthur von Homburg hercege is a választófejedelem által megrende¬
zett tréfa és saját víziójának áldozataként küzd a látomás valódi igazságáért és a
látszólagos valóság ellen. Súlyos leckéztetésen kell átesnie, amíg az álom valósága
csakugyan valósággá válhat. A keretet ebben a darabban a vágyálom és annak
megvalósulása képezi. A fehrbellini csata előtti éjjelen a , holdkóros", , beteg fia¬
talember", a , révült álmodozó" herceg babérkoszorút fon. A sötétből egyszer csak
előlép Natalie, Homburg nyakába akasztja a választófejedelem aranyláncát, és
+63 +