Page 44 [44]
OCR
IRODALOM — KULTÚRA alázatos, szürke férfi alakjában lép színre. Schlemihl Fortunatus kifogyhatatlan erszényéért lemond árnyékáról. Hamarosan meg kell azonban tapasztalnia, hogy elhamarkodott és hibás döntése gazdaggá teszi ugyan, boldoggá azonban nem, mert a társadalom kitaszítja az árnynélküli embert. Mindenesetre ellenáll a Gonosz további kísértéseinek, és a lelkét már nem adja el: a csodaerszényt egy szakadékba hajítja, és megszabadul a Gonosztól. Megmentett lelke üdvéért azonban hatalmas árat fizet: teljes magányban, árnyéktalanul és pénztelenül kell vezekelnie fiatal korában elkövetett vétkéért. Miután beletörődött sorsába, és belátta, hogy saját útját kell járnia, a hétmérföldes csizma birtokába jut. Ettől kezdve szinte korlátlanul még magányosabban bolyong a világban: , Bizony nem vétek nélkül ér e súlyos büntetés; [...]. Egyedül és nyugvás nélkül járom majd a világot." A polgári jólétről és boldogságról lemondva, kitaszítva a társadalomból magántudósként járja kutatóútját a határokat látszólag megszüntető hétmérföldes csizma segítségével. A lelkében hordozott ősképnek engedelmeskedve a tudománynak szenteli életét, de még a hétmérföldes csizma birtokában sem tudja felkutatni és felmérni az Egészet, az egész Földet. Ez Schlemihl igazi tragédiája: nem a korai vétekért vezekel, hanem gőgös vágyáért, hogy uralhassa az Egészet, a mindenséget. Így bolyong a világban, miközben arra ítéltetett, hogy tudja, vágya a tökéletességre, teljességre kielégítetlen marad: , Végül leültem Lamborc legszélső csúcsára, s arccal délnek s keletnek felé fordulva, mint börtönöm feltörhetetlen rácsa előtt, azon keseregtem, hogy íme, mégis ily gyorsan határokra találtam. [...], s arra voltam kárhoztatva, hogy minden, amit gyűjtöttem és építeni kívántam, már eleve töredék maradjon." FELELET SCHLEMIHLRE — E. T. A. HOFFMANN: AZ ELVESZETT TUKORKEP TORTENETE (1815) — A NEMET HAZIASSZONY LEGYOZI A DEMONT — „NEVTELEN” HÄZIASSZONY VERSUS GIULIETTA MINT FEMME FATALE Az elveszett tükörkép története című fantáziadarabban, ami egyfajta hommage Chamisso Peter Schlehmilje előtt, szintén megjelenik az észak-dél polaritás, az elvágyódás és a gonosz kísértése az erotika csáberejével. Erasmus Spikher, az ifjú férj és apa, aki már nevében is a vágyakozásra utal, végre teljesítheti régi vágyát, és hátrahagyva , névtelen" feleségét és kisfiát, Rasmust, kilép északi kispolgári 13 Adelbert von Chamisso: Schlemihl Peter, ford. Bälint Lajos, in Györffy Miklós (szerk.): 19. századi nemet elbeszelök, Budapest, Euröpa, 1983, 270-336, itt 318. 4 Uo., 330. « 42 «
