Page 38 [38]
IRODALOM — KULTÚRA
egyre gyakrabban fordul elő: , Sehol sem érzem jól magamat, és mindenütt jól
érzem magamat. Nem vágyom semmire, nem kell semmi. Jobb volna, ha men¬
nék"§" - idézi a szöveg kiadója a december 14-i levelet, és így magyarázza: , Az
elhatározás, hogy itt hagyja a világot, ebben az időben, ilyen körülmények közt
erősödött meg egyre jobban Werther lelkében."
Az , utazás" (Reise) kifejezés is többször előfordul, méghozzá a szövegszerke¬
zetnek megfelelően pandantként. A már említett, híres augusztus 12-i levélben,
amelyben Werther Alberttel az öngyilkosságról, mámorról és őrületről, a korlá¬
tozott életről és a halálos betegségről vitatkozik, Werther kölcsönkéri Albert
pisztolyait egy tervezett utazáshoz: , Add kölcsön [...] utamra a pisztolyaidat.”*
A kívánt fegyvereket, melyek előrevetítik az öngyilkosságot, Werther nem viszi
magával, mivel a meddő vita után izgatott állapotban elhagyja a házat. A pisz¬
tolyok amúgy sincsenek megtöltve, aminek okát Albert el is magyarázza —
a szövegrész pandant-helyén, amikor a fegyvert Werther valóban használni is
akarja, a pisztoly természetesen már meg van töltve. Albert elmeséli, hogy egy
gonosz vitát követően egyik szolgálója fegyvertisztítás közben átlőtte a szolgá¬
lólány jobb kezét, mire Werther a jobb szeme fölött a homlokához szorítja a
pisztolyt, pontosan oda, ahol főbe fogja vele lőni magát. Bár a , jobb" az idézett
szövegrészekben közvetlenül a katasztrófával függ össze, szimbolikus jelentése
miatt a Werther által kikényszerített vagy kikényszeríteni vélt üdvre utal."
Az utazás motívuma, összekapcsolódva a kölcsönkért fegyverrel, a regény
végén még egyszer megismétlődik, és a halál megjelenésével immár a végtelen¬
be tágítja a perspektívát. A végső út előtt Lotte azt tanácsolja Werthernek,
utazzon el, hogy kipihenje magát, mondjon le róla, és egy másik nő oldalán találja
meg a földi boldogságot: , Szedje össze magát! Utazzék, az bizonyára szórakoztatni
# Uo., 106.
85 Uo.
8° Uo., 49. Még az őrület is mint a halálos betegség egyik fajtája szent és bensőséges menekülésnek
számít a szív szenvedései elől, benső utazás, a lelkület nem önkéntes védőreakciója, fájdalom¬
csillapító, ami kikapacsolja az észt, és így akár végtelen boldogságérzést biztosíthat áldozatának,
akárcsak Lotte apjának írnoka, aki beleőrült Lotte iránti szenvedélyébe, akinek betegségét Werther
így írja le: , Pusztuljon vigasztalanul, aki gúnyolni képes egy beteget, mikor az a legtávolabbi
forráshoz utazik, mely csak növeli majd a betegségét, fájdalmasabbá teszi a kimúlást! Aki lenézi
a gyötrődő szívet, mely, hogy szabaduljon lelkifurdalásaitól, és hogy ledobja lelke szenvedését, a
Szent sírhoz zarándokol! Minden lépés, mely úttalan utakon a talpát hasogatja, enyhítő balzsam
a szorongó léleknek, és minden lerobotolt napi út után sok gyötrelemtől megkönnyebbülve tér
pihenőre a szív." (Uo., 96—97.)
Az európai kulturális hagyományban a , jobb" és a , bal" szimbolikájában a jobb többnyire a jót,
a szentet és a fényeset jelenti. Werther kedvenc olvasmányában, Homérosz Odüsszeiájában a
jobbról érkező madár hozza a jó hírt. Krisztus feltámadásakor az Atyaisten jobbján foglal helyet,
a végítélet napján a megváltottak jobbra, az elkárhozottak balra mennek. Vö. Manfred Lurker:
Wörterbuch der Symbolik, Stuttgart, Kröner, 1991.
+36 +