Page 14 [14]
IRODALOM — KULTÚRA
leselkedő veszélyt. Az eredeti két változat címe Die Leiden des jungen Werthers
(1774) és Die Leiden des jungen Werther (1787) csupán a személynév birtokrag¬
jának megváltoztatásában különbözik. A fordítások során a főhős neve az egyes
korok ortográfiai szokásának megfelelően változott. A birtokos szerkezetű cím
birtokát (Leiden) azonban többféleképpen fordították: gyötrelmei, keservei, szen¬
vedései — Szabó Lőrinc nemes egyszerűséggel kikerülte a kényes címet, és értel¬
mezte a művet: Werther szerelme és halála. De mit is jelent valójában az erede¬
ti cím, és mennyiben hordozza a mű jelentését? A német leiden főnévi igenév,
melyből a Leiden főnév származik, a mai nyelvhasználatban szenvedést (passio)
jelent (dulden, ertragen, Schmerz, Kummer empfinden stb.), ám eredetileg az
utazásra, a helyváltoztatásra vonatkozott, és etimológiai szempontból semmi
köze a Leid (szenvedés) főnévhez, bár az idők során jelentése igazodott hozzá,
sőt a 17. században ebből képezték tovább a Leidenschaft (szenvedély) főnevet a
francia passion helyettesítésére. A szó , megy", , utazik" jelentése a középkor
során bővült egyfajta passióvá, amikor is az ember életét , átmeneti útként" ér¬
telmezték e földi siralomvölgyön át." A Grimm-szótár szerint a távoli idegenbe
vivő, főképp hajón megtett út okozta rosszullét, tűrés és ezzel kapcsolatban a
honvágy érzése alakította a jelentést." A jelentésmódosulás eredete az évszázadok
során elhomályosult, de joggal feltételezhetjük, hogy Goethe művében még
szervesen összefonódik az eredeti jelentés a későbbiekkel, mivel — mint látni
fogjuk — a mű alapmotívumát az , utazás" (Reise) képezi, és az utazás mint állan¬
dó helyváltoztatás és vágyakozás az úgynevezett német Innerlichkeit problema¬
tikájára utal.
, Attól tartok, a lehetetlenség fűti annyira a vágyát, a lehetetlenség, hogy a ma¬
gáévá tegyen" — veti Lotte Werther szemére a regény második részében, és ezzel
rámutat a hős szenvedéseinek valódi okára. Ennek a gondolatnak a tisztázásához
először is bemutatjuk a mű szerkezeti tagolódását, majd különböző idősíkjait.
A regény két nagy részből áll: az első és a második könyvből, és e két könyv
az alapvető motivikus ismétlődéseket tekintve — mint például , boldogság", ,gyö¬
nyör", , teljesség érzése", , élet és bezártság", illetve , boldogtalanság", , hiányérzet",
s halál és szabadság" — ellentétes korreszpondenciában áll egymással.
3 Vö. Der große Duden 7, Etymologie. Herkunftswörterbuch der deutschen Sprache. 2. völlig neu
bearb. und erweit. Mannheim-Wien-Zürich, 1989.
* Vö. Jacob Grimm - Wilhelm Grimm (Hg.): Deutsches Wörterbuch, Leipzig, S. Hirzel, 1854-1971.
5 Johann Wolfgang Goethe: Werther szerelme és halála, ford. Szabó Lőrinc, in Györffy Miklós
(szerk.): Goethe: Szépprézai miivek, Budapest, Eurépa, 1983, 7-131, itt 109.
«126