Oldal 320 [320]
OCR
ETIKA: , AZ ALKALOM HIÁNYA"? Kóczy T. László - Tikk Domonkos: Fuzzy rendszerek?7 (részlet) Fuzzy vagy hagyományos logikát követ-e a világ? Az előzőekben több olyan példát láttunk, ahol a hagyományos (európai, kétértékű) logika alkalmatlannak tűnik a jelenség modellezésére vagy kezelésére. A homokkupac fogalma nem kezelhető a BOOLE-féle logikával, mert nem határozható meg élesen, hogy hol van a határ a homokkupac és a nem homokkupac között. Az autóvezetés kérdésében több vonatkozásban is felmerül a ,fuzzyság" igénye, hiszen a , lehető leggyorsabb", , lehető legtakarékosabb" feltételek csak közelítő, körülbelüli értelemben vehetők figyelembe, a tényleges autóvezetés során a gáz- vagy fékpedál lenyomásának az erőssége csak hozzávetőlegesen adható meg. Folytatni lehetne tovább a példák sorát, ám ezeknek döntő többségében jól megfigyelhető közös elem a pontatlanságnak vagy bizonytalanságnak ez a fajtája; a fuzzy típusú pontatlanság valami módon az emberi gondolkodáshoz vagy emberi cselekvéshez kötődik. A ,,homokkupac" nem önmagában létező ideál (platóni értelemben), hanem olyan fogalom, amelyet valamilyen természetes emberi nyelven alkottak meg. Azt, hogy az ilyen fuzzy definíciók mennyire kötődnek valamilyen természetes nyelvhez, világosan mutatja az alapszínek megnevezésének rendszere. Számos ősi nyelvben nincs jelen az egymáshoz eléggé közel álló kék és zöld színek megkülönböztetése, például a japán nyelvben ugyanazt a szót használják az ég színének és a közlekedési lámpa szabad jelzésének megnevezésére (aoki). E szó a modern japánban egyre inkább a kék szín megnevezésére szűkül le, míg a zöldet az új keletkezésű midori jelenti. Egyáltalán nem különböztetik meg a kéket és a zöldet egyes amerikai indián nyelvek sem. Bizonyos elméletek szerint az európai nyelvekben is csak a keresztes háborúk idején szilárdult meg a kék és a zöld megkülönböztetése. Ekkor ugyanis a heraldika tudományának kifejlődésével szükségessé vált a zárt páncélban felismerhetetlen lovagok címerpajzsaik alapján történő megkülönböztetése és egyértelmű azonosítása, amelyeknél előfeltétel volt a címer rajz nélküli, egyértelmű szöveges leírhatósága. Mindenesetre érdekes, hogy a ma is használatos ófrancia eredetű heraldikai angolban a kék szín megnevezése azure, azaz égszín (a magyarországi középkori latinban szó szerint , coelertini coloris", azaz égszínű kifejezés szerepel), míg a zöld kifejezése a francia-angolban vert, ami a viruló, zöldellő etimológiájára vezethető vissza. Az alapszínek határai tehát emberi megegyezésen alapulnak, amelyek különböző nyelvek esetén máshol húzódnak. (Természetesen nem az egyes színek fizikai hullámhosszáról van szó, hanem a szubjektív színérzetről.) 37 Forräs: https://wiki.sch.bme.hu/images/c/cf/Lagyszamitas_jegyzet_2011_fuzzy.pdf 318
