Oldal 304 [304]
OCR
ETIKA: , AZ ALKALOM HIÁNYA"? tét, és , stratégiájuk" beszédhelyzete), de éppen hogy nincs stratégiai tét ezen a szinten. A helyzet egész eredetisége a pusztítás valószínűtlenségében rejlik. A lebeszélés nem stratégia. Pontosan úgy forog és cserélődik az atom védelmezői között, mint a nemzetközi tőke a pénzügyi spekuláció azon övezetében, amelynek árama befolyásolni tudja az egész világkereskedelmet. A pusztítás valutája (nem több valódi pusztítás-fedezettel, mint amennyi a lebegő tőke tényleges árufedezete) a nukleáris pályán keringve ellenőrizni tudja a földi erőszakot és a potenciális konfliktusokat. Ennek az arzenálnak az árnyékában, a lehető legnagyobb , objektív" fenyegetés örve alatt, és az atom Damoklész-kardjának köszönhetően, egy soha nem látott ellenőrzési rendszer épül ki. S az egész bolygó műholdas lefedése e biztonsági hiperrendszer következtében. Ugyanez vonatkozik a békés atomlétesítményekre. A békés rendeltetés nem különbözteti meg a polgárit a katonaitól. Mindenütt, ahol visszafordíthatatlan ellenőrző berendezéseket dolgoznak ki, ahol a biztonság fogalma mindenhatóvá válik, ahol a biztonság normája lép a törvények s az erőszak régi fegyvertára helyébe (beleértve a háborút is), ott a lebeszélés rendszere növekedik, és vele együtt nő a történelmi, társadalmi és politikai sivatag. Gigászi nyugtalanság békít ki minden konfliktust, minden finalitást, minden összeütközést ama zsarolás alapján, ami valamennyit félbeszakítja, semlegesíti, megfagyasztja. Nincs felkelés, nincs történelem, ami saját logikája szerint fejlődhetne ki. Mind a megsemmisítésnek teszi ki magát. Nem lehetséges többé stratégia: a terjeszkedés nem egyéb, mint a katonák gyermeteg játéka. A politikai tét halott, csak a konfliktusok és tétek gondosan körülhatárolt szimulákrumai maradtak. Az ,űrutazás" pontosan ugyanazt a szerepet játszotta, mint a nukleáris terjeszkedés. Ezért is tudta oly könnyen felváltani a hatvanas években (Kennedy és Hruscsov idején), illetőleg tudott párhuzamosan fejlődni, mint ,békés egymás mellett élés". Mert mi az űrutazásnak, a Hold meghódításának, a műholdak fellövésének végső céljaz Nem egyéb, mint a tömegvonzás univerzális modelljének megalkotása, műhold-telepítés, melynek lunáris modulusa a tökéletes embrió: programozott mikrokozmosz, ahol semmi nem bízható a véletlenre. Röppálya, energia, számítás, fiziológia, pszichológia: a norma totális univerzumában semmi nem bízható a véletlenre. A Törvény nem létezik többé, a törvényt az összes részlet operacionális immanenciája alkotja. A sterilitás és súlytalanság állapotában leledző, az irány fenyegetésétől megtisztított világ tökéletessége lenyűgöző. A tömegek rajongása nem a holdraszállás vagy az űrutazás eseményének szólt (ez inkább egy régebbi álom végét jelentette): a programozás és a technikai manipuláció tökéletessége láttán ájultak el. A programozott folyamat immanens csodája előtt. Elbűvölte őket a norma maximuma és a valószínűség leigázása. A modell s 302
