ETIKA: , AZ ALKALOM HIÁNYA"?
teni. Az együttélés annál inkább bizonyul emberinek, minél inkább vezéreli
annak az eszménynek a kiforrott bizonyossága, amelyre törekszik: ez pedig
,a szeretet civilizációja".
Az ember személy, nem pedig csupán individuum. A , személy" fogalmá¬
val azt a természetet jelöljük, amely értelemmel és az akarat szabadságával
van felruházva. Ez a valóság ilyen módon magasabb rendű a tisztán anyagi
dimenziója által keltett szükségleteiben kifejeződő szubjektumnál. Az em¬
beri személy, bár aktív részt vállal a családban, a polgári és politikai társa¬
dalomban a szükségletek kielégítését célzó tevékenységben, ám elsősorban
önmaga megvalósítására törekszik, amikor túlteszi magát a szükségletek
logikáján és halad előre azon ingyenes ajándék felé, amely a legteljesebben
felel meg lényegének és társadalmi elhivatottságának.
392. Az evangélium szeretetparancsa megvilágítja a keresztény számára
a politikai együttélés legmélyebb jelentését. Ahhoz, hogy ez az együttélés
igazán emberi legyen, ,semmi se olyan fontos, mint az igazságosságra, a
jóindulatra, a közjó szolgálatára való belső beállítódás kötelessége, valamint
a szilárd alapmeggyőződés kialakítása a politikai közösség valódi természe¬
téről és céljáról, a közhatalom helyes alkalmazásáról és korlátairól". Az a cél,
amelyet a hívőknek követniük kell, a személyek közötti közösségi kapcso¬
latok megvalósítása. A politikai társadalomról alkotott keresztény szemlélet
kitüntetett módon emeli ki a közösségnek, akár mint az együttélés szerve¬
zett modelljének, akár mint a mindennapi élet stílusának értékét.
III. A POLITIKAI TEKINTÉLY
a) A politikai tekintély alapja
393. Az Egyház különféle tekintélyfogalmakkal szállt vitába, és ilyenkor
mindig ügyelt arra, hogy olyan modellt védelmezzen és képviseljen, amely a
személy társadalmi természetére alapoz: , Mivel Isten az embert természete
szerint társas lénynek teremtette, és mert semmiféle társaság sem állhat fenn,
hacsak nem áll valaki az élén, aki az egyeseket hatékonyan és egységes esz¬
közökkel közös célokra irányítaná, ebből következik, hogy a polgári együtt¬
élésnek olyan tekintélyre van szüksége, amely kormányozza; mint maga a tár¬
sadalom, úgy ez is a természetben, következésképpen Istenben leli eredetét."
Ezért a politikai tekintélynek a neki rendelt feladatok alapján szükségszerű,
a polgári együttélés pozitív és pótolhatatlan alkotórészének kell lennie.
394. A politikai tekintélynek biztosítania kell a közösség rendezett és
helyes életét, amelynek során azonban nem helyettesítheti az egyének és
közösségek szabad aktivitását, hanem az egyéni és társadalmi szubjektumok
függetlenségét tekintetbe véve és azt oltalmazva kell kormányoznia és elérnie
a közjó megvalósulását. A politikai tekintély az az összehangoló és irányt
mutató eszköz, amely révén az egyeseknek és a köztes csoportoknak olyan
irányban kell tájékozódniuk, hogy kapcsolataikat, intézményeiket és elvárá¬